Irodalmi Magazin, 2018 (6. évfolyam, 2-4. szám)
2018 / 2. szám - Katonák, költők, szerelmek
Óroié Szép MAGYAR NAPLÓ /7reT\ TRANSFORM L____\ IRODALMI MAGAZIN IMPRESSZUM: Alapítók: Oláh János főszerkesztő: Réger Ádám szerkesztő Főszerkesztő: Szentmártoni János / Felelős szerkesztő: Kondor Péter János / Főmunkatárs: Molnár Krisztina / A lapszám-tematika szakmai szerkesztője és olvasószerkesztő: Mórocz Gábor / Képszerkesztő és korrektor: Lipp Mónika Mária / Szerkesztő: Bolla Eszter / Szerkesztőbizottság: Bíró Gergely / Boka László / Zsiga Kristóf / Lapterv: Szita Barnabás (www.freetransform.hu) / Gazdasági ügyintéző: Szentmártoni Anikó (szentmartonia@magyarnaplo.hu) / Parragi Zoltán / Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Budapest, Ferenc krt. 14.), a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 18.) és az Országos Széchényi Könyvtár (1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.). Felelős kiadó a Magyar Napló Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Budapest, Táblás u. 32.) Nyomdai előállítás: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Budapest, Frangepán u. 16.) A szerkesztőség címe: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14., e-mail címe: irodalmimagazin@magyarnaplo.hu / Magyar Napló Kiadó / HUNGARTA / 2018 ISSN 2063-8019 A lapszám összeállításában nyújtott segítségükért fogadják köszönetünket: Halmágyi Miklós, Jánosi Zoltán, Szörényi László. Az illusztrációk közlésének engedélyezéséért, valamint a művek reprodukcióinak rendelkezésünkre bocsátásáért köszönetet mondunk Kende Katának, Kotricz Tündének, Kovács Istvánnak, Nagy Bélának, Somogyi Győzőnek, továbbá a következő intézmények vezetőinek és munkatársaiknak: Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Keresztény Múzeum (Esztergom), Kieselbach Galéria, Kisfaludy Sándor Emlékház (Sümeg), Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debrecen), Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Virág Judit Galéria, Zempléni Múzeum (Szerencs). A lapszám a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány támogatásával jelent meg. A borítón látható kép: George Cochran Lambdin: A szentesítés, 1861 (The Consecration, 1861), olaj, vászon, 1865 (Indianapolis Museum of Art) Kedves Olvasó! Az Irodalmi Magazin Katonák, költők, szerelmek című száma a középkor utolsó évszázadától a 20. század második feléig követi végig - természetesen a teljesség igénye nélkül - a magyar katonaköltészet főbb vonulatait. A lapszám Várkonyi Nándor Magyar katonaköltők című, ismeretterjesztő célzatú irodalom- és művelődéstörténeti nagyesszéjének tematikájához viszonylag lazán kapcsolódik. A kiadványban filológiai szempontból jól megalapozott, egyúttal olvasmányos esszék találhatóak a 16-17. századi vitézi költészet klasszikus darabjairól éppúgy, mint a napóleoni háborúk, az 1848-49-es szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint a „szocializmus” korának katonai tematikájú lírai alkotásairól. De prózai szövegekről - jellemzően naplójegyzetekről és memoárokról - szóló elemzések is helyet kapnak a Magazinban, amennyiben az adott művek szerzői katonák és költők egy személyben. A lapszám reményeink szerint meggyőzően bizonyítja: bár a költőkre és a katonákra jellemző létezési mód nehezen összeegyeztethetőnek tűnik, számos példát találhatunk arra, hogy egy személyiségen belül hangsúlyosan jelen van mindkét attitűd, mindkét szerep ráadásul nem elkülönülten, hanem egymással szoros és termékeny egységben. Gondoljunk csak Balassi Bálint, Fazekas Mihály, Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor vagy Bárd Miklós életútjára és munkásságára. De olyan - jellemzően 20. századi - lírikusokról is szó lesz e lapszámban, akik ellentmondásosan, esetleg kifejezetten negatívan viszonyulnak a katonai szolgálathoz: morális megfontolásból fellázadnak a hadsereg, a háború könyörtelen „szabályrendszere” ellen (Gyóni Géza); ironikusan, „görbe tükörben” szemlélik a katonaszerepet (Faludy György), vagy traumatikus katonaélményeiket metafizikus létértelmezéssé szublimálják (Pilinszky János). Az Irodalmi Magazin Katonaköltők száma - a folyóirat hagyományainak megfelelően - nemcsak a művekre összpontosít, hanem igyekszik bemutatni alkotóik személyiségét, életproblémáit is. Reményeink szerint így tudja közelebb hozni az olvasóközönséghez az irodalom összetett, sokak számára ezoterikusnak ható problémáit. Ennek megfelelően kiemelt helyen tárgyalja a katonaköltők szerelmi viszonyait, amelyek gyakran kiváló alkotások születését inspirálták, így a lapszám Mars hadisten „saját mását”, Vénusz szerelemistennőt is megidézi - ezért is kapta végül a Katonák, költők, szerelmek címet. Mórocz Gábor