Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
134 O© 2019/1 •« Távcső a balatonfüredi Jókai-villában. Az állványa eredeti, de a cső nem. (Petőfi Irodalmi Múzeum) 2. A regény hatástörténetéről: Török Lajos, A jövő emlékezete (Jókai Mór: A jövő század regénye) . „Mester Jókai". A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Budapest, Ráció, 2005, 105-124. tisztánlátó, aki „előre látta” a világháborút, az orosz forradalmat, az orosz-amerikai szembenállást, a feminizmus és a „tudatipar” diadalát, a mediális fordulatot, a modern kultúra démoni tendenciáit (gondoljunk csak a halál „gezguillotine”-nal történő sokszorosítására). De semmilyen irodalmi „időmű” nem lehet azonos egy pazar ötletgyárral - bár kétségtelen, hogy már a kortársak közül is sokan a „jóslatok” miatt tartották nagyszerűnek A jövő század regényét pedig ezt a bámulatosan összetett művet nemcsak sci-fiként lehet olvasni, hanem az 1860- as, 70-es évek valóságát tükröző elbeszélésként is. És akár „fantasztikus” történelmi regényként is, hiszen Jókai számos történelmiregény-, sőt eposzhagyományra reflektál, szereplői tudatosan megismétlik a magyar történelem emblematikus eseményeit. Ráadásul A jövő század regénye egy igen derűlátó magyar Habsburg-regény is, amelyben II. Habsburg Árpád (!) birodalma biztosítja a magyarság megmaradását Jókait a kiegyezés után erősen foglalkoztathatta valamiféle „kivonulás” társadalmi utópiához vezető folyamata. A jövő század regénye majdnem egyidős Az arany emberrel. Az 1872-es mű főhőse, Tatrangi Dávid az oroszokkal vívott vesztes háború után „kivonul” a Monarchiából, és a Duna-deltában megalapítja a részvénytársaság mintájára működő Otthon államát. Ez a periférikus helyzetben lévő állam(ócska) fogja majd a békét (a kanti „örök békét”) az egész Földön kikényszeríteni. Van hát kiút. Az „örök háború” nem képes az egész világot lángra lobbantani. Kant Az örök békéjének fordítója, Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című, szintén a repülést tematizáló sci-fijében a Földnek már nincs olyan zuga, ahol új életet lehetne kezdeni - sőt a világnak története sincs. Itt a múlt már csak egy Schulberg professzor és mások képzeletében élő alternatív valóságként létezik. Jókai regénye az „örök háború” kialakulását lépésről lépésre mutatja be. Kezdetben úgy tűnik, a „béke” helyreállítója és a regény főszereplője az ifjú uralkodó, II. Habsburg Árpád lesz, ám a tétovázó, fiatal királyt lassan háttérbe szorítja a Monarchia hadseregének „közvitéze” Tatrangi Dávid székely feltaláló. Ő lesz a repülés forradalmasítója, Otthon államának alapítója, a „történelem végén” pedig az államok szövetségének választott elnöke. Az elemzők közül eddig kevesen figyeltek fel arra, hogy mennyire perifériális helyzetű, már-már underclass hősöket teremt Jókai a világ „megújítására”: Mr. Severus egy fekete bőrű.