Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 3. szám - Iskola

„ODVAS, VÉN TANÁROK / MOHOS TANSZÉKEKEN" Iskola Hogyan kapcsolódott össze a tanári és az alko­tói pálya a 18. század végén, illetve a 19. század folyamán? Mit jelentett tanárnak lenni ez idő tájt? Az, hogy a tanári hivatás és a tágan értelmezett irodalmi alkotás összefügg, már a 18. században nyilvánvaló volt: gondoljunk csak a különböző felekezetekhez tartozó gimnáziumokra (mond­juk a piaristák vagy a jezsuiták gimnáziumaira vagy akár a református kollégiumokra), ahol is a professzorok alkalmi költészetet műveltek, több nyelven (latinul, magyarul vagy akár né­metül), esetleg egyéb, az oktatást segítő köny­veket alkottak. A különbség abban áll, hogy ez a típusú irodalom részben praktikus céljai vagy éppen alkalmi jellege miatt alig hordozta a tága­sabb irodalmi ambíciót (ne feledjük, ez érvényes a Csokonai Vitéz Mihály csurgói professzorsága alatt létrejött művekre is, Csokonai ezeket nem kívánta beiktatni reprezentatívnak szánt köte­teibe). S még egy fontos jellemző: ezek a szöve­gek végképp nem akarták ábrázolni az iskola világát vagy a tanár és diák viszonylat számos árnyalatát. Azaz nem kívántak reflektálni arra a helyzetre, amelyben létrejöttek - ez a 18. szá­zadban, de a 19. század folyamán sem változott. Tanárnak lenni fontos hivatás volt, akár egy éle­ten át (bár az mindenképpen feltűnő, hogy a ta­nári és a lelkipásztori működés egymást váltó, alternatív lehetőségként mutatkozott meg a ka- KONDOR PÉTER JÁNOS ÍRÁS ÉS/VAGY KATEDRA? Szilágyi Márton irodalomtörténésszel, egyetemi tanárral beszélgettünk többek között arról, hogyan fért meg egymással hajdanán a tanári és az írói hivatás, erősítették vagy gyengítették-e egymást; hogyan vált az iskola irodalmi témává; lehet-e világmodell az iskola?

Next