Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám - Iskola
88 .@ 2019/3 * Koszorúzás a Nádasdy-vár udvarán, Tinódi emléktáblájánál 2014. április 15-én. Balról jobbra: Máhr Tivadar alpolgármester, Kondora István polgármester, Mezey Katalin zsűrielnök, Hevér Mihályné gimnáziumi igazgató, Papp Mária zsűritag (fotó: Grodvall Ottó) minőségi kapcsolatban van a szépirodalommal, elsősorban a költészettel? (Bár egyre jellemzőbb a jó prózai teljesítmények jelentkezése is.) Két tényezőt emelnék ki, aminek a következménye lehet ez a már-már törvényszerűnek mondható jelenség. • A kamaszévek jelentik a személyiségfejlődés legkritikusabb, egyben az egyik legérzékenyebb korszakát: a kamasz egyszerre „öreg gyermek” és fiatal felnőtt. „Öreg gyermekként” sok megszenvedett tapasztalata van a felnőttvilágról, miközben fiatal felnőttként ennek a világnak a kihívásai foglalkoztatják - ebben a világban kell(ene) megtalálnia a helyét. Az emberi élet legfontosabb kérdéseit legtöbben ekkortájt teszik fel maguknak: „Ki vagyok én? Miért élek? Milyen utat válasszak?” Ez az állapot, ezek a kérdések sodorják a szépirodalom közelébe a fiatalokat. Hiszen ez a művészeti ág hagyományosan az emberi létnek épp ezekkel az alapvető, nagy kérdéseivel foglalkozik. • A diákok többsége ma is középiskolai tanulmányai során ismerkedik meg a klasszikus szépirodalom alkotóival. Lehetséges életpályaként találkoznak az írói, költői hivatással, és a tananyagnak köszönhetően (bízzunk benne, hogy) kiemelkedő színvonalú szépirodalmi műveket olvasnak. Lehet, hogy csak iskolai kényszerből, de legtöbbjüknek ez az első, és előfordulhat, hogy egyetlen életszakasza, amikor szépirodalmi alkotásokkal foglalkozik, szépirodalom olvasásával tölti az idejét. Ez megmutatkozik írásaik igényesebb és tudatosabb esztétikai színvonalában. Viszonylagosan műveltek ezek a fiatalok, még ha ez az irodalmi műveltség esetleg nem is tart ki, nem is teljesedik ki későbbi évtizedeikben, nem válnak hosszú távon is olvasó- és íróemberré. Tehát a személyiségfejlődés sajátos jellemzői és az igényes középiskolai szépirodalmi tananyag együtt lehetővé teszi, hogy a legérzékenyebb, legtehetségesebb fiatalok ebben az életkorban az irodalmi műfajokban jó színvonalon tudjanak megnyilatkozni. Erre szolgáltatnak bizonyítékot a Kárpát-medencei középiskolás irodalmi pályázat sok évtizedes tapasztalatai, ezért jelentősebb ez más, akár évente rutinszerűen megrendezett ifjúsági rendezvénynél. Érdekességét az adja, tétjét az jelenti, hogy időről időre, váratlanul, de törvényszerűen felbukkannak a pályázók között karakteres fiatal tehetségek, ígéretes induló költők és írók.