Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 3. szám - Iskola

.VAN, AKI NEM ÉRT VALAMIT, / VAGY MEHETÜNK TOVÁBB?” Iskola A GYEREKKORI ÉLMÉNYEK, SZAVAK, HANGULATOK, LÁTÁSMÓD, HUMOR „BEBÁBOZÓDIK”, AZTÁN EGYSZER CSAK KISZABADUL. FURCSA, DE TÖBBNYIRE AKKOR, HA AZ ÍRÓ VÁLSÁGBAN VAN, néz hátra, ekkor az ábrázolás eleve nosztal­gikus. Méz kerül a cukorra, cukor a mézre, de egy nagy írónál még így sem vész el a gyerekkor íze - Szabó Magda ilyennek találta Móra írása­it a gyerekkorról. Az azért egészen kivételesnek számít, ha valaki huszonévesen álmodja vissza a gyerekkorát. Remekművek születtek így. Mol­nár Ferenc 1905 őszén, amikor A Pál utcai fiúkat írta, nem volt még huszonnyolc éves. Ennél is fiatalabb, amikor a Józsi-történetekben és Gye­rekek című kötetében már feltűnnek a regény motívumai: a Gittegylet, a törökmézes, a gye­rekhalál. Karinthy a huszonkilencedik évében járt, amikor 1916-ban a Tanár úr kérem megje­lent, de a bevezetés 1913-ból való - akkor még csak huszonhat éves volt a szerző. Persze ben­nük is volt nosztalgia, de csipetnyivel se több, mint amennyi még természetes. Egyébként Ka­rinthy első maradandó novellája, a Találkozás egy fiatalemberrel is 1913-ból való. Vajon vannak az irodalomnak is csodagye­rekei? Igen, ilyen volt Debrecenben Csoko­nai Vitéz Mihály, Makón meg József Attila. Komoly jele a tehetségnek az alkotás rendület­len vágya. „[...] ha azt a könyvet meg nem csi­nálhatja, akkor nem érdemes tovább élni [...]” - gondolja magában Nyilas Misi, és a könyv lapjaira verseket álmodik. Móricz hitelesítet­te hőse elszántságát. „Tizenkét éves koromban már tisztában voltam vele - írta -, hogy ’csak író’ leszek, semmi más [...] én már azóta mindig csak teremteni vágytam.”­ A kiskamasz Karin­thy regényt írt. Nővérei legépelték. Meg is jelent 4. Idézi: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond al­kotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, 1967, 7.

Next