Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám - Iskola
.VAN, AKI NEM ÉRT VALAMIT, / VAGY MEHETÜNK TOVÁBB?” Iskola A GYEREKKORI ÉLMÉNYEK, SZAVAK, HANGULATOK, LÁTÁSMÓD, HUMOR „BEBÁBOZÓDIK”, AZTÁN EGYSZER CSAK KISZABADUL. FURCSA, DE TÖBBNYIRE AKKOR, HA AZ ÍRÓ VÁLSÁGBAN VAN, néz hátra, ekkor az ábrázolás eleve nosztalgikus. Méz kerül a cukorra, cukor a mézre, de egy nagy írónál még így sem vész el a gyerekkor íze - Szabó Magda ilyennek találta Móra írásait a gyerekkorról. Az azért egészen kivételesnek számít, ha valaki huszonévesen álmodja vissza a gyerekkorát. Remekművek születtek így. Molnár Ferenc 1905 őszén, amikor A Pál utcai fiúkat írta, nem volt még huszonnyolc éves. Ennél is fiatalabb, amikor a Józsi-történetekben és Gyerekek című kötetében már feltűnnek a regény motívumai: a Gittegylet, a törökmézes, a gyerekhalál. Karinthy a huszonkilencedik évében járt, amikor 1916-ban a Tanár úr kérem megjelent, de a bevezetés 1913-ból való - akkor még csak huszonhat éves volt a szerző. Persze bennük is volt nosztalgia, de csipetnyivel se több, mint amennyi még természetes. Egyébként Karinthy első maradandó novellája, a Találkozás egy fiatalemberrel is 1913-ból való. Vajon vannak az irodalomnak is csodagyerekei? Igen, ilyen volt Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, Makón meg József Attila. Komoly jele a tehetségnek az alkotás rendületlen vágya. „[...] ha azt a könyvet meg nem csinálhatja, akkor nem érdemes tovább élni [...]” - gondolja magában Nyilas Misi, és a könyv lapjaira verseket álmodik. Móricz hitelesítette hőse elszántságát. „Tizenkét éves koromban már tisztában voltam vele - írta -, hogy ’csak író’ leszek, semmi más [...] én már azóta mindig csak teremteni vágytam.” A kiskamasz Karinthy regényt írt. Nővérei legépelték. Meg is jelent 4. Idézi: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, 1967, 7.