Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - Kazinczy
Kazinczy emlékműtervrajza a Napóleon ellen elesett zempléni katonák tiszteletére (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára, fotó: Czimbal Gyula) Kazinczy az egyik első olyan magyar író, akinek alakját halála után néhány évtizeddel már kultusz övezte. Ő maga élete során az emlékműkultusz megteremtésében jelentős szerepet játszott. Mi volt ez a szerep? Kazinczy rajongása a történelmi alakok, nagy elődök és jelentős kortársak arcképe, kézírása iránt összekapcsolódott a történelmi és irodalmi életrajz műfajának programszerű művelésével, mindez pedig a „nagy emberek” új, a francia felvilágosodás nyomán megszületett demokratikus értelmezésének hatását is magán viselte, miszerint nem a születési előjog, hanem a cselekedet, a tehetség révén lehet az ember naggyá. Amikor 1806-ban Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály halálakor barátjával, az erdélyi Cserey Farkas gróffal Csokonai szülőházánál egy emlékmű felállítását határozták el, akkor Kazinczy ezzel az egyébként meghiúsult gesztussal voltaképpen előharcosává, megteremtőjévé vált az irodalom kultikus tiszteletének, ő volt az első, aki közüggyé tette egy irodalmi személyiség felmagasztosítását, kultuszszoborként funkcionáló emlékművének közadakozásból történő felállítását. A Csokonai-síremlék volt a nyitánya a felimerésnek, hogy fontos lenne Magyarországon emlékműveket állítani, amelyek révén fenntartható egy-egy személy és esemény emlékezete. A jeles ember megtiszteltetése Kazinczynál elsőként fonódott szorosan össze a közösségi-nemzeti emlékezet megteremtésének igényével. E téren tett fáradhatatlan próbálkozásai közül végül csak egyetlen terve valósult meg, az 1809-es Napóleon elleni győri ütközetben elesett zempléni vitézeknek 1821- ben felavatott emlékműve Sátoraljaújhelyen (az emlékmű felújított változatát 1948-ban végleg eltávolították a helyéről). Vannak-e új irányai a Kazinczy-életmű kutatásának? Amennyire összekapcsolódik a köztudatban Kazinczy neve Széphalommal mint egykori lakhelyével és kertjével, annyira kevesen tudják, hogy írásain keresztül milyen jelentős szerepet játszott a szép természeti táj iránti, elsősorban az angol tájképi kertek kialakítása révén elterjesztett újfajta vonzalom magyarországi meghonosításában, amely először helyezte középpontba a természethez fűződő személyes érzelmi viszonyt. Kazinczy a természetesség elvének, a festői táj fenségének, a hely szellemének érvényre juttatását széphalmi kertjének kialakításakor annak ellenére megkísérelte, hogy fogságból való szabadulása után semmiféle anyagi eszköz nem állt rendelkezésére az általa megálmodott angolkert megvalósításához. Mégis mindent elkövetett, hogy barátai, ismerősei ré- 10 O® 2019/4