Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - Kazinczy
12 O® 2019/4 BUDA ATTILA „ÜLDÖZÖTT VAD MÓDJÁRA BÚVÉK ÉN” NÉHÁNY VONÁS KAZINCZY FERENC NYUGAT-RECEPCIÓJÁHOZ Kazinczyt - Szerb Antal szerint - csak a nemesi életforma tartotta vissza attól, hogy hasonló legyen londoni és párizsi nyomorgó udvaronctársaihoz. Kuncz Aladár nem látta benne az írót, mert egyetlen sora vagy gondolata sem ment át a köztudatba. Élete végén nem volt már más, csak valami irodalmi napkirály - ahogy Tolnai Gábor megállapította. Meg lehet-e látni azt, akinek műveire, törekvéseire ennyi fátyol hull? ► Cserna Károly: Kazinczy Emlékcsarnok, metszet, 1900 előtt (Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Király Attila reprodukciója) Az 1910-es évek végén az irodalomtudomány Kazinczy-képe a nyelvújítót, a levélírót, a fordítót, a fiatalok által élete végén háttérbe szorított irodalmi vezért helyezte előtérbe. Kimunkálásában Toldy Ferenc, Széchy Károly és Váczy János járt elöl, illetve Riedl Frigyes és Beöthy Zsolt, mindketten a pesti egyetemen tanítva, többek között írók, költők, kritikusok irodalmi felfogását is befolyásolva. Az 1908 és 1941 között megjelent Nyugat ugyan programszerűen a század első felének kortárs magyar íróit közölte, az ő közönségüket szólította meg, de kezdettől bírálatokat és ismertetéseket hozott nyugati alkotókról is, az első évfolyamban például Ibsen, Maeterlinck, Shakespeare, Antonio Graf, Musil, Zola, Wilde, Hauptmann és mások műveiről. Írói mást és másképp mondtak ugyan, mint a századfordulónak és az előtte volt évtizednek Petőfi, Jókai, Mikszáth tradícióit követő szerzői, de az ízléskülönbség nem jelentett merev elhatárolódást, Schöpflin Aladár például már az első évfolyamban megidézte A két Vörösmartyt. Ezt a magyarságot és a nyugatot egybefűző gondolatot Kazinczy ugyanígy a magáénak érezte: „Nékem az emberiség s Pest s Buda tája hazám” - írta. Vajon a választott tradíció és a meggyökereztetni kívánt modernizmus egyesítésének kísérlete mennyiben változtatott az említett irodalomtörténészektől 1908-ban készen kapott felfogáson? Kazinczy Ferenc ekkor már régóta irodalmi tekintély, annak minden fényével és árnyával együtt. A Nyugat évfolyamaiban is sokszor jelen volt: egyes szerzők felidézték életművét, mások beépítették annak egyes részeit írásaikba, recenziók jelentek meg a róla szóló művekről; személye, munkásságának néhány eleme pedig másokkal kapcsolatban említve minősítő jelzőként kapott új színezetet. Nevével sokszor bizonyítani, alátámasztani akartak valamit, más alkalommal éppen megbélyegezni egy aktuálisan károsnak gondolt viselkedést, életmódot - amihez neki magának semmi köze nem volt. Ady