Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 4. szám - Kazinczy

12 O® 2019/4 BUDA ATTILA „ÜLDÖZÖTT VAD MÓDJÁRA BÚVÉK ÉN” NÉHÁNY VONÁS KAZINCZY FERENC NYUGAT-RECEPCIÓJÁHOZ Kazinczyt - Szerb Antal szerint - csak a nemesi életforma tartotta vissza attól, hogy hasonló legyen londoni és párizsi nyomorgó udvaronctársaihoz. Kuncz Aladár nem látta benne az írót, mert egyetlen sora vagy gondolata sem ment át a köztudatba. Élete végén nem volt már más, csak valami irodalmi napkirály - ahogy Tolnai Gábor megállapította. Meg lehet-e látni azt, akinek műveire, törekvéseire ennyi fátyol hull? ► Cserna Károly: Kazinczy Emlékcsar­nok, metszet, 1900 előtt (Magyar Nemze­ti Múzeum, Történel­mi Képcsarnok, Király Attila reprodukciója) A­z 1910-es évek végén az irodalomtudo­mány Kazinczy-képe a nyelvújítót, a le­vélírót, a fordítót, a fiatalok által élete végén háttérbe szorított irodalmi vezért helyez­te előtérbe. Kimunkálásában Toldy Ferenc, Széchy Károly és Váczy János járt elöl, illetve Riedl Frigyes és Beöthy Zsolt, mindketten a pes­ti egyetemen tanítva, többek között írók, költők, kritikusok irodalmi felfogását is befolyásolva. Az 1908 és 1941 között megjelent Nyugat ugyan programszerűen a század első felének kortárs magyar íróit közölte, az ő közönségü­ket szólította meg, de kezdettől bírálatokat és ismertetéseket hozott nyugati alkotókról is, az első évfolyamban például Ibsen, Maeterlinck, Shakespeare, Antonio Graf, Musil, Zola, Wilde, Hauptmann és mások műveiről. Írói mást és másképp mondtak ugyan, mint a századfor­dulónak és az előtte volt évtizednek Petőfi, Jó­kai, Mikszáth tradícióit követő szerzői, de az ízléskülönbség nem jelentett merev elhatáro­lódást, Schöpflin Aladár például már az első évfolyamban megidézte A két Vörösmartyt. Ezt a magyarságot és a nyugatot egybefűző gondo­latot Kazinczy ugyanígy a magáénak érezte: „Nékem az emberiség s Pest s Buda tája hazám” - írta. Vajon a választott tradíció és a meggyö­kereztetni kívánt modernizmus egyesítésének kísérlete mennyiben változtatott az említett irodalomtörténészektől 1908-ban készen kapott felfogáson? Kazinczy Ferenc ekkor már régóta irodalmi tekintély, annak minden fényével és árnyával együtt. A Nyugat évfolyamaiban is sokszor je­len volt: egyes szerzők felidézték életművét, má­sok beépítették annak egyes részeit írásaikba, recenziók jelentek meg a róla szóló művekről; személye, munkásságának néhány eleme pedig másokkal kapcsolatban említve minősítő jelző­ként kapott új színezetet. Nevével sokszor bizo­nyítani, alátámasztani akartak valamit, más al­kalommal éppen megbélyegezni egy aktuálisan károsnak gondolt viselkedést, életmódot - ami­hez neki magának semmi köze nem volt. Ady

Next