Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - Kazinczy
ORPHEUS. EGY HÓNAPOS ÍRÁS, A’ JÓZAN-GONDOLKOZÁSNAK, IGAZABB ÍZLÉSNEK és MAGYAR TÖRTÉNETEKNEK ELŐ - SEGÉLLÉSÉRE. KI-ADTA SZÜPHALMY VINTZE. ELSŐ KÖTET. 1790dik Jan. Febr. Mart. April. ~~K A S S A JV, FÜSKUTI LÄNDERER MIHÁLY' költségével. a Orpheus, Eggy hónapos Írás a’ józan-gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történetek nek elő-segéllésére, kiadta Széphalmy Vintze (Kazincy Ferenc), Kassa, 1790-1792,1790. január-április, I. kötet (PIM) fenti hitvalláshoz hasonló hőfokkal fogalmaz meg, például így: „meg vagyok győzve, hogy ez a legtökélesebb oskolája az emberi szívnek.” Aranka az 1780-as évektől a nagyszebeni és a kolozsvári páholynak is tagja, majd ez utóbbi 1795-ös bezárása után illegálisan munkálkodik, illetve az 1791-ben megalakuló Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságnak szenteli idejét. Kortársai közül szintén szoros kapcsolatot ápol Kazinczy az előbbiekben ugyancsak említett nagy műveltségű stílustehetséggel: Báróczi Sándorral, akit a Bécsben 1742-ben megalakult „Három Ágyúhoz” nevű páholyba avatnak be - elsőként a magyarok közül -, és akinek alkimista elkötelezettségét - amelynek egyetlen fennmaradt dokumentuma A mostani Adeptus vagyis a szabadkőmívesek valóságos titka című prózafordítás - szerencsétlen eltévelyedésének tartja. Horváth Ádámot Kazinczy ajánlására veszik fel 1789-ben a pesti „Nagyszívűséghez” címzett páholyba; később a zalaegerszegi páholy tagja lesz, és hozzá kapcsolható az 1792-ben névtelenül kiadott szabadkőműves regény, a Felfedezett titok. (A szó korabeli jelentése: ’felfedett’.) A Hunniás című eposz több más műfajban is alkotó szerzője az ő csillagászati tankölteményének szépségétől álés el az e sorok írójának oly kedves Csokonai Tempefői-színművének Rozáliája - később Kazinczy folyóiratának munkatársa lesz, amelyet szabadkőműves nevén, Orpheusként indít el (Horváth Ádám az Arion nevet veszi fel, ennek nyomán lesz dalgyűjteményének címe majdan Magyar Arión). Kazinczy korábbi folyóiratának, amelynek ugyan csak rövid ideig szerkesztője, a kassai Magyar Museumnak a szakmai köre (és az általuk alapított Kassai Magyar Társaság) is jórészt szabadkőművesekből áll, jóllehet Baróti Szabó Dávid és Batsányi János páholytagsága kérdéses. Ugyancsak nem bizonyítható, de nem is kizárható feltételezés a korszak legnagyobb költőjének szabadkőművessége, hiszen Csokonai Vitéz Mihály életművében vannak erre utaló szöveghelyek, és kapcsolatrendszere is megelőlegezheti a hipotézist 110 O© 2019/4