Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - Kazinczy
A szonettel kapcsolatban a szigorra, kimértségre törekvés, amely kötelező érvényű elvként terjedt el hazánkban, Kazinczytól ered, aki - német mintára, első sorban Gottfried August Bürger és August Wil helm von Schlegel példája nyomán - rögzítette a szonett általa kialakított szabályait verstani tanulmányában (Sonett), 1817-ben. Azonban - hiába jegyzi meg ebben azt is, hogy „Sonettet magyarul soha nem írt még senki” őelőtte - az ő szabályrendszere és versei előtt is jöttek létre olyan magyar nyelvű vagy vonatkozású darabok, amelyek szonettként tarthatók számon, attól függően, mely kritériumok alapján tekintünk egy verset szonettnek. Bár Petrarca műveit ismerte már Balassi Bálint vagy Rimay János is, az első magyar Petrarca-fordítások csupán az 1700-as évek végén készültek el: Kármán József, illetve Kazinczy Ferenc tollából. Ám ezek nem formahű versek, hanem a tartalmat visszaadni próbáló, prózai átiratok voltak. Shakespeare szonettjeit ennél is később, csak a 19. század közepén kezdték magyarra fordítani, az első Shakespeare-szonettfordítások, Szász Károly munkái 1859-ben jelentek meg. Kelet-Európában a 19. század előtt nem mindenütt tört utat magának az anyanyelvű szonett, látszólag nálunk sincs korábban nyoma, azonban néhány felbukkanása mégis számba vehető - ilyen Mikloss Deák nyolcsoros, magyar nyelvű verse 1677-ből (Magyar SONNET) vagy egy 1664-es, német nyelvű SONNET Preisegger György soproni diáktól. Kazinczy ezeket valószínűleg nem ismerte, ahogy a jezsuita Faludi Ferenc A pipáról (Una sonetto) című versét sem, amelyet ma az első magyar szonettnek szokás tartani. A 18. század végéről származik Csokonai Vitéz Mihály szonettje (Az esztendő négy szakasza) is, amelyet ismert ugyan Kazinczy, ám ő bonyolult szabályrendszerét úgy alakította ki, hogy :SZOKOTT ÖSVÉNYEN JÁRJ SZOKATLANUL" Kazinczy PATAKY ADRIENN KAZINCZY ÉS A MAGYAR SZONETT Ha az első magyar szonettet nem is Kazinczy Ferenc írta, az elsők között írt magyar nyelvű önreflexív szonettet (A Sonetta Múzája), s a forma/ műfaj hazai elterjesztésében is kulcsszerepet játszott. * Ferenczy István: Kazinczy Ferenc mellszobra, márvány, 59 cm, 1827 (Magyar Nemzeti Galéria)