Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

134 O© 2019/1 •« Távcső a balatonfüredi Jókai-villában. Az állványa eredeti, de a cső nem. (Petőfi Irodalmi Múzeum) 2. A regény hatástörté­netéről: Török Lajos, A jövő emlékezete (Jókai Mór: A jövő század regénye) . „Mester Jókai". A Jó­­kai-olvasás lehetősé­gei az ezredfordulón, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Bu­dapest, Ráció, 2005, 105-124. tisztánlátó, aki „előre látta” a világháborút, az orosz forradalmat, az orosz-amerikai szemben­állást, a feminizmus és a „tudatipar” diadalát, a mediális fordulatot, a modern kultúra démoni tendenciáit (gondoljunk csak a halál „gezguillo­­tine”-nal történő sokszorosítására). De semmilyen irodalmi „időmű” nem lehet azonos egy pazar ötletgyárral - bár kétségtelen, hogy már a kortársak közül is sokan a „jóslatok” miatt tartották nagyszerűnek A jövő század re­gényét pedig ezt a bámulatosan összetett művet nemcsak sci-fiként lehet olvasni, hanem az 1860- as, 70-es évek valóságát tükröző elbeszélésként is.­ És akár „fantasztikus” történelmi regény­ként is, hiszen Jókai számos történelmiregény-, sőt eposzhagyományra reflektál, szereplői tu­datosan megismétlik a magyar történelem emb­­lematikus eseményeit. Ráadásul A jövő század regénye egy igen derűlátó magyar Habsburg-re­­gény is, amelyben II. Habsburg Árpád (!) biro­dalma biztosítja a magyarság megmaradását Jókait a kiegyezés után erősen foglalkoztat­hatta valamiféle „kivonulás” társadalmi utó­piához vezető folyamata. A jövő század regénye majdnem egyidős Az arany emberrel. Az 1872-es mű főhőse, Tatrangi Dávid az oroszokkal vívott vesztes háború után „kivonul” a Monarchiából, és a Duna-deltában megalapítja a részvénytár­saság mintájára működő Otthon államát. Ez a periférikus helyzetben lévő állam(ócska) fog­ja majd a békét (a kanti „örök békét”) az egész Földön kikényszeríteni. Van hát kiút. Az „örök háború” nem képes az egész világot lángra lobbantani. Kant Az örök békéjének fordítója, Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című, szintén a re­pülést tematizáló sci-fijében a Földnek már nincs olyan zuga, ahol új életet lehetne kezdeni - sőt a világnak története sincs. Itt a múlt már csak egy Schulberg professzor és mások képze­letében élő alternatív valóságként létezik. Jókai regénye az „örök háború” kialakulását lépésről lépésre mutatja be. Kezdetben úgy tű­nik, a „béke” helyreállítója és a regény főszerep­lője az ifjú uralkodó, II. Habsburg Árpád lesz, ám a tétovázó, fiatal királyt lassan háttérbe szo­rítja a Monarchia hadseregének „közvitéze” Tatrangi Dávid székely feltaláló. Ő lesz a repü­lés forradalmasítója, Otthon államának alapító­ja, a „történelem végén” pedig az államok szö­vetségének választott elnöke. Az elemzők közül eddig kevesen figyeltek fel arra, hogy mennyire perifériális helyzetű, már-már underclass hősöket teremt Jókai a vi­lág „megújítására”: Mr. Severus egy fekete bőrű.

Next