Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

20 O® 2019/1 E. CSORBA CSILLA „EGY EMBER, AKIT MÉG EDDIG NEM ISMERTÜNK” A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM JÓKAI-GYŰJTEMÉNYÉNEK KATALÓGUSA, HARMADIK KÖTET „A dolgozószoba is megérdemli a leírást, mert lakójának lelkületére élénk világot vetend." (Jókai Mór: Szerelem bolondjai) 1. Hegyi Dóra: Pusztulás­történetek és újjászü­letések. Muzeológia az Akadémián, I—II, Műértő, 2018. okt., 1, 8, 2018. nov., 8. P­usztulástörténetek és újjászületések cím­mel­ a közelmúltban jelent meg egy in­terjú Bicskei Éva művészettörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményének vezetőjével. A beszélgetésben szó esik többek közt a gyűjtemény rangos darab­jainak metamorfózisáról, hányattatásáról, új kontextusok megteremtésének lehetőségeiről, a nagyrészt magánmegrendelésekre alkotott művek, személyes használati tárgyak identitá­sának változásáról. E folyamatot a muzeológus­nak rögzítenie kell, s szerencsés esetben lehető­sége nyílik ennek alakítására is. Az interjúban leírtak sokban megegyeznek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egyik legnagyobb gyűjteményé­nek, Jókai Mór íróénak az alakulástörténetével, az elmúlt évtizedek alatt bejárt útjával. A gyűjteményezéssel, pusztulással, leletmen­téssel, rekonstruálással, új interpretációs kísér­letekkel tarkított, száz évet kitevő időszak fontos állomásának tekinthető, hogy 2018 végén meg­jelenhetett az irodalmi múzeumban őrzött sok­színű hagyatékot bemutató sorozat harmadik kötete. Már az első kötet (2004) összeállításakor nyilvánvaló volt, hogy a hagyaték egészének, egyes darabjainak sorsa nem ítélhető meg az intézménytörténet feltárása nélkül, hiszen Jó­kai Mór szellemi és tárgyi hagyatéka egyik pil­lérét alkotta a PIM jogelődjének, az 1909-ben megnyílt Petőfi Háznak is, de a szálak időben még messzebbre, a 19. század utolsó évtizedéig vezetnek vissza. Lakásának berendezése, tár­gyi környezete már életében múzeumi jelleggel bírt, egy Jókai-múzeum alapításának gondolata több kortársában felmerült, s magától az író­tól sem állt távol. Az intézményalapításra utaló szándék csak erősödött Jókai ötvenéves írói ju­bileumát követően, 1894-ben, amikor a nemzet­től frissen kapott ajándékok megtöbbszörözték az amúgy is már a falak és a szekrények befo­gadóképességét feszegető műtárgymennyiséget. Révay Mór Jánosnak, Jókai kiadójának a vissza­emlékezése szerint ekkor a közoktatásügyi mi­niszter tett ígéretet a Jókai-lakás berendezési tárgyainak és a jubileumra kapott ajándékok­nak az egyesítésére egy múzeum megnyitása ér­dekében. Nem véletlen, hogy Magyarország az 1900. évi párizsi világkiállításon többek között

Next