Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám - Iskola
Adattovábbítási kérelem Babits Mihály fogarasi tanári kinevezése ügyében (a Fogarasi M. Kir. Állami Főgimnázium hivatalos iratának kópiája, Petőfi Irodalmi Múzeum) bukott, s evvel a második legjobb eredményt és „jó” minősítést értek el. A tanév során végig ez az értékelés jellemezte Babits osztályát, sőt az év végére holtversenyben a legjobb eredményt produkálták a nyolc évfolyamon. Hogyan érte el ezt? A válasz első része abban a tanulmányban rejlik, amelyet az 1908-1909-es tanév végén megjelent értesítőben közölt, címe: Stilisztika és retorika a gimnáziumban. Ennek első bekezdése a következő: „Néhány gondolatot jegyzek le, a fiúk számára, akik szeretnek gondolkodni arról, hogy mit tanulnak és miért tanulják; és a szülők számára, akiket fiaik tanulásának irányai, célja, várható eredményei érdekelnek.” Ebből és a tanulmány teljes szövegéből kiderül, hogy a diákjaihoz ekkor még korban is közel álló tanár, a latin és magyar nyelvet is oktató Babits egész egyszerűen megtanította őket az anyanyelv használatára, a gondolkodás irányítására. Ezt mutatják a magyar nyelvből adott írásbeli feladatok címei is: a tantestületből egyedül ő jelölt ki olvasásra és megtárgyalásra esztétikai-erkölcsi vonatkozású szövegeket, illetőleg stilisztikai-retorikai feladatokat. A tematikához is merész kézzel nyúlt, az adott határokon belül kihasználva a szaktanár variációs lehetőségeit, sokszínű és főleg érdekes szemelvényeket választva. Az első pillanattól épített tanítványai személyiségére, figyelve a feléledő önállóságra és ébresztgetve azt, nem a látványos és gyors sikerre, hanem a maradandó hatásra törekedve. A gimnáziumban szinte kizárólag ő volt az is, aki komoly összehasonlító és okkutató feladatokat tűzött ki diákjainak. Mindez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy Babits Mihályt saját osztályában kizárólag pozitív élmények érték volna. Egyik diákja, Schul Náthán ugyan nehéz tanulmányi körülményei, tanulmányi előmenetele és jó magaviselete miatt folyamatosan különböző ösztöndíjak jutalmazottja volt, Czecz János nevű diákja azonban, aki szintén a jobb tanulók közé tartozott, 1910. január 26-án kocsmázás miatt kevésbé szabályszerű magatartási jegyet érdemelt, két hónappal később pedig Metianjus Szilviusz igazgatói megrovást, mivel a fegyelmi szabályzat tilalma ellenére fegyvert vett és iskolán kívül álló egyének társaságában vadászni járt. Sőt 1911. március 16- án a harmadik ellenőrző értekezlet „Majer [1] János VII. o. tanulót, minthogy utcán a tanár rendreutasítására durván visszafelelt, a fegyelmi büntetések IV. fokozatával, azaz igazgatói megrovással sújtja.” És ez, a jegyzőkönyvek lapjait, a gimnáziumi hivatalos levelezést olvasva, valójában csak a jéghegy csúcsa volt. A napi tanítási elfoglaltságokon kívül azonban voltak Babitsnak más kötelezettségei is, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében ugyanis a középiskolák tanárainak 306/1908 A m.kir. állami főreáliskola tek. Igazgatóságának Szeged A nm. vall. és közokt. m.kir. Minisztérium f. évi július 19-iki 78.915.sz. elhatározásával a vezetése alatt álló fogarasi m. kir. állami főgimnáziumhoz rendes tanárrá kinevezett Babics Mihály volt szegedi állami főreáliskolai h. tanárnak e minőségben teljesített működésére vonatkozó hivatalos adatoknak áttételére kéri a tek. Igazgatóságot. Fogaras, 1908. aug. hó 17-én Kiváló tisztelettel Major Károly dr., igazgató 58 O® 2019/3