Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 3. szám - Iskola
„az egyetemen igen szépen prosperált, most gyakorló az Erzsébetben, s sok érdekes dolgot mesél első tanári élményeiről” - írta egyik barátnője, Hrabovszky Anna egy másiknak, Porgesz Borbálának 1943 őszén. Ebben az évben az iskola - szeptember 1-jei értekezletének jegyzőkönyve szerint - csak később tudta elkezdeni a tanévet, a nyitásig a tanárok leltárt tartottak (a következő évben is csak október 9-én kezdődött a tanév). 1943. október 28-án újabb, nevelési tárgyú értekezlet volt, s a november 4-i igazgatói jelentés szerint (a megbízott igazgató a tanév során Lóránth Mária volt) Nemes Nagy harminc társával együtt, beosztott tanárjelöltként megkezdte a rendszeres óralátogatást. Az iskola nagy hangsúlyt fektetett a hospitálásra, állandó oktatói körében is: „Legalább kéthetenként látogassák a tanárok kartársaik óráit” - olvasható egy 1944-es jegyzőkönyvben. 1943. december 17-én már megvolt az első félévi ellenőrző értekezlet, amelynek a mellékletei voltak az osztályfőnöki jelentések részletes statisztikákkal. Az Erzsébetben ekkor tizenhat osztály volt, többnyire nagy létszámokkal (előfordult ötvenegy fős is), az órák negyvenpercesek. Az érettségit 1944-ben áprilisban tartották, harmincöt tanuló jelentkezett ekkor az „érettségi vizsgálatra”, amelyen „érett” / „jól érett” / „kitüntetéssel érett” értékelést lehetett kapni, sikertelen vizsga esetén pedig „javító érettségi vizsgálatra” utasították a diákot (ebben az évben egy diák bukott meg egy tárgyból), amelyet 1944 decemberében tartottak. Az egyetem időszaka, illetve a gyakorlótanítás a második világháború idejére esett, ami jelentősen befolyásolta a körülményeket és a lehetőségeket - az írásbeli érettségit meg kellett szakítani (mind magyarból, mind latinból). légitámadás AZ EGYETEM IDŐSZAKA, ILLETVE A GYAKORLÓTANÍTÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉRE ESETT, AMI JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLTA A KÖRÜLMÉNYEKET ÉS A LEHETŐSÉGEKET - AZ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGIT MEG KELLETT SZAKÍTANI (MIND MAGYARBÓL, MIND latinból), légitámadás miatt, miatt. Ez idő tájt tehát sajnos nem csak a hagyományos iskolai feladatokkal kellett foglalkoznia egy közoktatási intézménynek, 1939 és 1945 között közvetlen életveszély is fennállt, s például az alábbi ügyekben érkeztek dokumentumok az iskola vezetőségéhez: honvédelmi nevelés, légoltalom, zsidótörvények, munkaszolgálat, nemzetvédelmi oktatás, az iskola igénybevétele katonai célra, betegápolási tanfolyam, Vöröskereszt-tanfolyam. Az iskola ezekben az években nagy hangsúlyt fektetett a praktikus tudás átadására (az élet védelmében), ugyanakkor próbálta fenntartani a hagyományait és szigorú nevelési-erkölcsi szabályait is. A korabeli dokumentumok szerint az 1943/44-es tanévben az Erzsébetben az alábbi ifjúsági egyesületek működtek: Gyorsírókör, Sportkör, Ifjúsági 1. A tanulmány adatai Budapest Főváros Levéltára és a Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentumaiból származnak. 63 „ODVAS, VÉN TANÁROK / MOHOS TANSZÉKEKEN" Iskola