Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

124 m 2023/1 Nagypál István P­etőfi inspiráció // Ő­rület! -mondtam, amikor Pető­fi megbomlott verseit olvastam először. „Mit háborogtok?/ Takarodjatok innen! ” - így kezdődik Az őrült című költeménye. Az indulata, a hevessége, a szóki­mondása tetszett meg leginkább. Nem egy megszo­kott, kicentizett, rímekkel elkápráztató szöveg. Mégis elképesztően frissítőnek és terápiásnak tartottam. Akkor éppen én is válságban voltam, depresszió kínzott, de ez a fiatal géniusz ezekkel a versekkel kilökött a gödörből. Miközben sosem szerettem azokat a költeményeit, amelyeket ránk sóztak az iskolában. Mert lehet, hogy Petőfivel az összes versformát meg lehet tanítani, de forradalmi indu­lókat, politikai szövegeket aligha lehet lenyomni egy tinédzser torkán. Petőfi egyes, már-már Tourette-szindrómás szöve­geit József Attila Szabad-ötletek jegyzékéhez tudnám hasonlítani. A nyitott elme. A meg nem szerkesztett gondolatfolyamok. A szókimondó beszéd. Ezek mind megmutatják Petőfi emberibb, kevésbé irodalmi olda­lát is. Ha úgy tetszik, hétköznapi beszédét. Mindemellett rendkívül jól használhatóak önismereti tréningek során, bizonyos esetekben meg is lephetnek minket ezek a szövegek. Ha a szavalóversenyre Az őrült­­tel pályáztam volna annak idején, lehet, hogy elég gyor­­san kiejtettek volna. Mit képzelek én? Mi ez a beszéd? Nem tanítottak meg a szüleid a jó modorra? Kimos­nám szappannal a szádat, fiú! Mondta volna a hallgatóság, és nem gondol­ták volna, hogy ez igenis Petőfi! Miközben nagyon is sok min­dent elárul ez a vers Petőfiről. A kiüresedés időszaká­ban az ember hajlamos patetikus lenni. Külön­leges, elfeledett versfor­mák után kutatva találtam rá Az őrültre. És ennek hatá­sára született meg a Rapszódia, két tételben című költeményem. Nehezemre esett megírni, mert bár szabadverseket írok leginkább, mégis görcsösen figyelek minden szóra írás közben, és itt egyszerűen hagynom kellett, hogy sodorjon a gondolat, a düh, az elkeseredettség. A megbomlás. Mindezek ellenére kristálytisztán emlékszem a pillanatra, amint elkészültem vele. Hallottam Petőfi őrült kacaját, versé­nek utolsó szavát: „hahaha!" w­ /i­m «1

Next