Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 3. szám - Kert

Kert-inspiráció k­imozdul, nehézkesen eltolódik a levegő. Július második fele, a légmozgás nem hűsít, az árnyék éleit tompítja a párolgás, a napba félszemmel bele lehet nézni. Füstcsík, erős füstszag, nyárközépi virágillat, valószínűtlenül meg­nőtt bogárgépezetek motorzaj erősségű berregése. Egy hangya igyekszik szabadulni a négyszázhatvan­kettedik oldalról. (K) olvas. A húga mezítláb járkál a kertben, talpával lenyomja a száraz füvet. És nagyokat sikkant, ha szúrásba lép. (K) apja szombat délben jött ki a telekre, buda­­pestszagú, hivatalszagú táskájában az Ivanhoe három kötete, sárgás papírfedelű Olcsó Könyvtár, 1964, meg egy tábla csokoládé, azt egész hétre be kellett volna osztani. A kifakult vásznú favázas nyu­gágyat a diófa alá cipelte. Hülyén állt rajta a fecske. (K) a kertben. Leveti a pulóvert. Aztán a pólóját. Süt a nap. Süt a pék. Bepakolt a mosógépbe. Jön egy kis felleg. Lepottyan egy bomba. Bebasz egy bomba. Bebaszik a kertbe egy bomba. Ugat a kutya a harmadik szomszédban. A kurva anyját, mondja maga elé (K). Jó ez a kempingágy, gondolja. Hol is vettem, gondolja. Vonyít a kutya, valami baja van. Neurotikus állatok. A fátyolfelhőn átüt egy bomba. Olyan frekvencián vinnyog a kutya, hogy vagy lelö­vöd, vagy odadobsz neki egy darab csípős kolbászt, vagy elköltözöl a másvilágra. Curryszag van, ez meglepő. Jó meglepődni, a meglepődés üdvös szelep az emberfián. Kislisszan némi fölösleg, miközben bent megy a végtelenre állított fortyogás. (IC) anyja az ablakból nézi a kertet. Elnyomja a cigarettáját, elbotorkál a kert végéig. Kiül nézni a dolgokat. Szóval elcsoszog a kerítésig, letép egy darabot a fém­hálóra tekeredett repkényből, aztán visszacsoszog. Azért csoszog, mert nem búj­t bele rendesen a cipőjébe. Sóhajt. Nagyokat sóhajt, megáll. Lesz elég alma, mondja maga elé, és a házfal felé fordítja a széket. Vagy nem lesz elég alma, (IC) nem hallja jól. Nézi a falat? Később (IC) odamegy a falhoz, ahol az előbb az anyja ült, és megnézte. Nem talált semmi érde­keset. Zöld festés finom repedésekkel, szabályosan fölfutott a vadszőlőtekervény. Az egyik megvastago­dott szőlőkacson fekete, pontszerű valami ült. Légy? Odalegyintett, de az a valami nem mozdult meg. Ku­korel­ly Endre ■..■ [UNK]

Next