Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
A kommunista elkötelezettségű irodalompolitika, Révai József és Horváth Márton vezetésével rögtön a hatalomátvétel pillanatában kiadta a jelszót: Lobogónk, Petőfi!, amelyet nemcsak a szépirodalomnak, hanem az irodalomtudománynak a területére is kiterjesztettek, elsőrendű feladattá tették, hogy szakmailag igazolják az eredetileg politikai jelszóként megfogalmazódott Petőfi-Ady József Attila irodalmi fejlődésvonalat. ► ► Arany János portréja Barabás Miklós litográfiája alapján (forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskő▼ Pirk János: Nagybányai Petőfi utca ősszel, olaj, vászon, 67,5x78 cm (forrás: Kieselbach Galéria, HUNGART © 2023) nemzeti karakter két, egymástól elszakíthatatlan véglete jelentek meg, akik egymás iránti szeretetükkel és elválaszthatatlanságukkal alkotják meg a magyar irodalom nagy egyetemességét. A századforduló után a nagy egységet kettészakították, s hol ideológiai, hol esztétikai okokból szembeállították őket egymással - de úgy, hogy egyiküket mindig a másik szempontjából világították meg. Ady Endre a forradalmárt preferálta (ugyanígy Móricz Zsigmond is, mikor Aranyt írói gyávasággal vádolta meg), míg Babits az érzékeny, „dekadens” lelkiség hiánya miatt magát a forradalmárságot is csak polgári, azaz művészietlen akcióként tudta értelmezni. A népi írók (elsősorban Illyés Gyula) Petőfiben látták az ideált és a követendő példaképet, míg mások épp a költészet emelkedettségének nevében, a népiesség miatt kárhoztatták Petőfi „mindennapiságát". A folyamatosan élő kettősséget nagyon szépen illusztrálja Kosztolányi Dezső lebegtetett véleménye: Arany János a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor a magyarok legnagyobb költője - aminek kedves, ironikus posztmodern variációja hangzik el Kukorelly Endre szájából: „Mert bár Arany a legnagyobb, Petőfi a legnagyobb zseni". Melyek Petőfi utóéletének sarokpontjai a második világháború óta? Hogyan ítélték meg a kommunizmus éveiben? Mit jelent az, hogy ő „az első szélsőbalos polgári kapitalista”? A 20. század közepétől, a szocialista kultúrpolitika diktatórikus törekvéseinek következtében a Petőfi-kutatás is központosított irányítás alá került. A kommunista elkötelezettségű irodalompolitika, Révai József és Horváth Márton vezetésével rögtön a hatalomátvétel pillanatában kiadta a jelszót: Lobogónk, Petőfi!, amelyet nemcsak a szépirodalomnak, hanem az irodalomtudománynak a területére is kiterjesztettek, elsőrendű feladattá tették, hogy szakmailag igazolják az eredetileg politikai jelszóként megfogalmazódott Petőfi-Ady-József Attila irodalmi fejlődésvonalat. Petőfi szerepe felnagyításának a marxista ideológia szempontjából természetesen megvolt a relatív létjogosultsága, bár nem ő volt a maga korában az egyetlen olyan költő, aki részt vállalt a politikai és a forradalmi küzdelmekben, de abban egyedüli volt, hogy - legalábbis érdeklődésének egy szakaszában, kivált 1848-49-ben - erőteljes kapcsolódást mutatott a szélsőbaloldaliként jellemezhető eszmék iránt, s több olyan megnyilatkozása ról, fotó: Czimbal Gyula) 44 ( 2023/1