Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
▲ Petőfi Sándor kokárdájának hiteles másolata (forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) ► a Petőfi Sándor kokárdája (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum) követő filmnézéssel. A verstani, stilisztika, poétikai közlések nélküli „örömolvasást” követheti a fejezetek szövegeinek olvasása, feldolgozása. A hasonlóságok, ismétlődések felismerése, a mesével kapcsolatos elemi tapasztalatok jó alapot jelentenek a János vitéz kicsit szakmaibb szempontú megközelítéséhez annak tantervi helyén. A már tanulási és olvasási tapasztalattal egyaránt bíró középiskolásoknak igazi revelációt jelenthet a mű önként vállalkozókkal, ám esetenként egy egész osztállyal érdemes újraolvastatni. Ha az akceleráció és a romboló tartalmakhoz való korlátlan internetes hozzáférés, az eldurvult rétegnyelvek hagytak még fogékonyságot a kamaszokban, akkor tizenhat-tizenhét évesen felismerhetik a János vitézt átható finom erotikát, az ebben a műben ábrázolt szerelem véglegességét, a mű mesés, ám a meséktől eltérő elemeit is. A költői életrajzok a korábbi tankönyvekben éppen úgy megelőzik a mindenkori művelődési anyagot, miként az úgynevezett történelmi-társadalmi-művelődéstörténeti korszakbevezetők, és így a művek a feldolgozás, értelmezés során gyakran illusztrációvá, szemléltető anyaggá válnak. Pedagógiai szempontból feltétlenül hasznosabb a fordított sorrend, azzal a visszatérő, többször újrafogalmazott tanári magyarázattal, hogy a korstílusok és irányzatok nem a kivétel nélküliség műveit teremtik meg, hanem tendenciákat jeleznek, amelyektől a műalkotások alkotói elmaradhatnak, de meg is előzhetik korukat. A költészetnek nyilvánvalóan van társadalmi hatása, főképpen azokban a művelődéstörténeti korszakokban, amelyekben az embereknek az olvasás mindennapos és sokoldalúan differenciált tevékenységet jelent. A dalok, a versek, a szubkultúrákból származó rímes, ritmikus szövegek nagy mennyiségben állnak a mai közönség rendelkezésére, talán ezért is tapasztaljuk, hogy a vers fogalma, jelentése legáltalánosabban ma is a magyar népdal és Petőfi egyes verseinek mintájára formálódik. Minden amatőr és dilettáns először erre a sablonra ír verset, s csak később tér át - ha költői elkötelezettsége továbbra is jelentősebb a tehetségénél és tanulni akarásánál - az általa elképzelt szabadversre. A Petőfi-életmű tematikus felosztása, illetve a társadalmi befogadási folyamat domináns elemeinek (mint hazaszeretet, magyarságtudat, nemzetköziség, forradalmiság) megkülönböztetése a negligálástól a lobogóra tűzésig az iskolákban és a tankönyvekben is nyomot hagyott. A társadalmi kérdésekben a megérkezettség, a megvalósultság állapotát éppen úgy igazolhatónak (és ezzel motiválónak is tartotta egy-egy korszak hivatalos oktatáspolitikája, mint a szülőföldet,a táj szeretetét tematizáló művek hazaszeretetre inspiráló hatását. Ennek egyik következménye lett, hogy voltak évtizedek, amelyekben éppen a Petőfi-modell alapján kritikus kortársi irodalom közéleti hangját helytelenítette vagy büntette az aktuális hatalom kultúrpolitikája. Minden tanár, minden felnőtt fel tudja sorolni azokat a kultikus Petőfi-verseket Az alföldtől a Nemzeti A szakmai nyilvánosság szinte soha nem érinti azt a kérdést, hogy könnyű vagy nehéz-e Petőfi Sándor életművét tanítani. Nem könnyű. Közel kell menni a szövegekhez. ► ► Polgár Márton: Petőfi szobor előtt, vegyes technika, papír, 40,5x28,S cm (forrás: Kieselbach Galéria) 64 m 2023/1