Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
106 m 2023/1 Arany János Válasz Petőfinek Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom. Örül a szívem és mégis sajog belé. Hányja veti a hab, mert e nagy jutalom? Petőfit barátul mégsem érdemelé. Hiszen pályadíjul ez nem volt kitűzve... Szerencse, isteni jó szerencse nékem! Máskép szerény művem vetém vala tűzbe, Mert hogyan lett volna nyerni reménységem? És mily sokat nyerek! Pusztán a pályabér Majd elhomályosít, midőn felém ragyog: De hát a ráadás!... Lelkem lelkéig ér. Hogy drága jobbkezed osztályosa vagyok. S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa. Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajaki mondala. Akartam köréből el-kivándorolni: Jött a sors kereke és útfélre vágott, S midőn visszafelé bujdokolnék, holmi Tüske közöl szedtem egynéhány virágot. Jöttek a bogondok úti cimborának, Összebarátkoztunk, összeszoktunk szépen; Én koszorút fűztem, ők hamiskodának, Eltépték füzérem fél elkészültében. Végre kincset leltem: házi boldogságot, Mely annál becsesb, mert nem szükség őrzeni, És az Iza partján ama hű barátot... Nem is mertem volna többet reményleni. Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Oh mondd meg nevemmel, ha felkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. 1847. február 11. két nevet említek: Ferenczi Zoltánét és Dienes Andrásét. Ámbár, hogy ellentmondjon e megállapításnak a jelen: 2022-ben megjelent az Osiris Kiadónál Osztovits Szabolcs tanár úr „Sors, nyiss nekem tért". Petőfi Sándor életének krónikája címen összeállított életrajza, amely megjeleníti Petőfi minden olyan napját, amelyikről tudni lehet valamit. Az életrajz és az életmű összekapcsolásának kiváló munkája, az eddigi legjobb monográfia Kerényi Ferenc nevéhez köthető. Petőfi Sándor élete és költészete, első kiadása 2008-ban jelent meg, tavaly újra kiadta az Osiris. Az irodalomtörténészek kutatásaikban nyilván tekintetbe veszik az irodalomelmélet újabb eredményeit, és ma már ezek természetes módon leszűrődnek a kánon alakításának, értelmezésének alakulásában is. A Petőfi-versekben tetten érhető retorika mint téma is kibontható új irányokból: én arra vagyok most leginkább kíváncsi, miképpen kívánt hatni az olvasóközönségre, illetve hogyan építette fel szerkezetileg verseit, nagyon fontos megállapításokra juthatunk azt vizsgálva, ahogyan egy költő gondolkodik egy korábbi alkotótársáról. Ezért is tartom máig lényeges szakirodalomnak Illyés Gyula 19 S4-es Petőfi Sándor című munkáját. Amikor feldolgoztam a korabeli cikkeket, meglepő tapasztalatot szereztem az 1990-es évek Petőfi-kutatásaival kapcsolatban. Mind a szocialista kormány támogatói (hogy csak egy példát említsek: Barabás Tibor, aki Petőfi Forradalmi versek című kötetéhez a mottót Rákosi Mátyástól választotta), mind az 1956-os forradalmárok idézték a költő műveit. Utóbbiak Nemzeti Parasztpártjukat Petőfi Pártnak nevezték át a forradalom után. E korszak legkiválóbb Petőfi-kutatója pedig a már említett Fekete Sándor volt, aki felkelőként' 9 6 után a börtönben ismerte meg jobban Petőfi költészetét, és meglátta a forradalmár költő életművében található bizonytalanságokat, kétségeket is. Általánosságban is elmondható, hogy a politikai ideológiák szólamaitól nehezen szabaduló irodalomtörténészek kevésbé foglalkoztak Petőfi esztétikájával, mint politikusi szerepével.