Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
► Petrovics István, Petőfi Sándor édesapja (ismeretlen alkotó Orlai Petrich Soma festménye alapján, forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) Volt Petőfinek érzéke a reálpolitikához, vagy inkább a pátosz határozta meg a társadalmi ügyekhez való hozzáállását? Ez a két adottság az ő alkatában nem volt ellentétben egymással. Petőfi egyensúlyt próbált teremteni lázadó, lázító forradalmár indulatai és a hatalmi erőviszonyokat mérlegelő politikusi felelősségtudata között. S ha a radikálisan forradalmi indulatok, etikai elvek és politikai filozófiák rokoníthatók is a - sok eszmetörténész és esztéta által - romantikusnak nevezett világképpel és művészettörténeti A lázadó hajlam, a forradalmi gondolat, a patetikus-retorikus önkifejezés éppúgy lehet romantikus karakterű, miként a magába zárkózó lélek, a restaurációs ideológia és a stiláris egyszerűség. Nem az a döntő, hogy milyen típusú attitűdről van szó, hanem hogy milyen az intenzitása, s hogy milyen intenció tapintható ki mögötte. irányzattal, elmondhatjuk, hogy Petőfi - jóllehet nem vonhatta ki magát az azokra jellemző poétikai tradíciók hatása alól - érett költészete és politikusi alkata semmiképp nem nevezhető romantikusnak. Tehát nem ragadható meg a romantika korszakjellemzőivel az életmű egésze? A romantika értelmezésének legtöbb problémája és kudarca éppen abból adódott, hogy az esztéták, a kritikusok és a különböző művészeti ágak történetének tudósai valamiféle esztétikai-poétikai sajátosságban keresték az irányzat lényegét. Nem fontolták meg, hogy az irodalmi, a zenei, a képzőművészeti romantika már csak specifikus kifejeződése egy radikálisan új létélménynek, amely a modernség első nagy, minden létszférára kiterjedő krízisével függ össze. Azzal a disszonáns létélménnyel, amelyet az ember „társadalmi létezésének [...] mély és tartós megrendülése” okozott (Pethő Bertalan: Az ontológiai idealizmus ismeretelméleti idealizmustól való különválásáról a „határ" és a „korlát"1781-1807 közötti értelem-és funkcióváltozása kapcsául. = Vő.: Határjárás a Modern Végei felé. Útközben a peratológiai filozófia kidolgozása irányában. Összegyűjtött tanulmányok, I. kötet [1968-1986], Platon, Budapest, 2002,156), s amelynek feloldására sem a politikai, sem a kulturális tradíció nem kínált követhető mintát. A romantika világnézeti, érzelmi és eszmei tartalmai nem a krízisből fakadó létélményeknek az ábrázolásaiban, hanem ► ► Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja (ismeretlen alkotó Orlai Petrich Soma festménye alapján, forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, fotó: Czimbal Gyula) 70 m 2023/1