Irodalmi Szemle, 1961

1961/4 - SZÍNHÁZ-FILM - Agneša Kalinová: A Dolgozók XII. Filmfesztiválja

kacajt Nyugat-Németország újrafelfegyverzé­­sének kemény, de művészien hatásos kritikája cseréli fel. A bíráló bizottság ezt az alkotást, mely az összes újságírói vélemények és tanú­­bizonyságok szerint a fesztivál egyetlen csú­csa és remeke volt , a legjobb színésznői teljesítményért jutalmazta, tehát amolyan vigasz-díjjal, csak úgy „tessék-lássék“. Még nagyobb botrány tört ki a tavalyi ve­lencei fesztiválon a Rocco és testvérei c. film körül. Alkotója Lucchino Visconti, a háború utáni Olaszország legjelesebb filmművészeinek egyike, a cenzúra következtében agyoncsapott Szenvedély és az érdekes, de elvonatkoztatott Fehér éjszakák c. filmje után, ebben az alko­tásban újra társadalmi és szociális problé­mákhoz tér vissza. Ez a témakör áll legköze­lebb a neorealista iskola megteremtőinek szí­véhez, s őt is ezek közé kell sorolni. Reng a föld c. régebbi alkotásainak mondanivalóját folytatja, és a földjüktől megfosztott szicíliai parasztok sorsát viszi vászonra. Mély huma­nizmussal és szenvedéllyel írja le egy ilyen parasztcsalád sorsát, mely Milánóba került, a számára idegen és mostoha ipari környe­zetbe. A fesztivál bíráló bizottsága ugyan büszkén a tiszta filmművészet élharcosának vallja magát, de e mély emberi igazságot tükröző, szerkezetileg új, rendezői és színészi teljesítménye szempontjából mesteri alkotás helyett az Átkelés a Rajnán c. gyenge, de a Nyugat-Németországgal kötött szövetségért agitáló francia filmet díjazta. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a Dolgo­zók Filmfesztiváljának bíráló bizottsága vala­miképpen rehabilitálni akarta az említett fil­meket. Nem szorul rá erre sem a fesztivál, sem a felsorolt alkotásoknak nincs erre szük­sége, hiszen ezek már amúgy is világhírre tet­tek szert. Ez az értékelés pontosan és helye­sen fejezte ki azt a benyomást, amelyet több mint egy millió csehszlovákiai dolgozóra tet­tek. Közöttük ott találjuk Krammer Meg­bilincseltek c. filmjét is, ezt a tipikus, szinte szimbolikusan felfogott amerikai tragédiát. A nyugati alkotók e három őszinte és megrázó vallomása mellett a bíráló bizottság helyesen értékelte Jakov Segel Szálljatok galambok c. filmjének világos erkölcsi programját, mély­ről fakadó optimizmusát és üdeségét. Jakov Szegei egyébként társszerzője A ház, amelyben élünk c. kiváló szovjet filmnek is. Beszélhetnénk még a Keresztesek c. lengyel film értékeiről, amelyben Alexander Ford rendező megvalósította a pompázatos nagy történelmi film követelményeit s ezt egyesí­tette a magas színvonalú rendezői és képző­­művészeti színvonallal. Beszélhetnénk Rudolf Hrušinskiýról, a cseh filmművészek középkorú nemzedékének képviselőjéről — Švejk alakító­járól — a Nočn­ý hosť (Éjszakai vendég) c. filmben elért teljesítményéről, vagy a prole­tárinternacionalizmus eszmélyének hatásos ki­fejezéséről az Öt töltény hüvely c. kelet­németországi film forgatókönyvében. Ám a Dolgozók XII. Filmfesztiválja végül mégiscsak befejeződött, s ezért: Éljen a XIII. fesztivál! Jirina švorcová a Putá (Bilincsek) című cseh filmben. Rocco (Alain Delon) és Nagya (Annie Girardot) Lucchino Visconti Rocco és testvérei című filmjének egy drámai jelenetében.

Next