Irodalmi Szemle, 1973

1973/1 - Hegedűs András: Petőfi „élő halhatatlansága”

Ennyire Petőfit magában hordozva, Petőfivel telítetten­­ lehetett-e Aranynak hall­gatnia a katedrán költő-barátjáról, amikor állandóan írókat mutatott be, kikerülhette-e, mellőzhette-e Petőfi verseit, amikor a poétikai szabályokat, műfaji, esztétikai sajátos­ságokat az írói, költői alkotások bemutatása után összegezte, rendszerezte? Arany János tanári tevékenységének ma is értékes hagyatéka — a többi között — tankönyvet pótló, kézírással diákjai számára készített alkotása, irodalomtörténeti kom­pendiuma. A Bach-korszak idején Bécs az Organisations-Entwurffal, a Szervezési Tervezettel átalakította a magyar középiskola életét, szervezeti felépítését is. Az Entwurfnak voltak haladó, előremutató rendelkezései is (a nyolc osztályú gimnázium megterem­tése, a szaktanári rendszerű oktatás bevezetése, az eddiginél gazdagabb humanisztikus és némi természettudományos jellegű művelődési anyag beépítése a tantervbe, újabb, eredményesebb módszertani eljárások bevezetése stb.), de a polgári fejlődés igényeihez igazodás mellett nyílt németesítő törekvése miatt a magyar gimnáziumokban nem érvényesülhettek egyértelműen az Entwurf pozitív rendelkezései sem. A Szervezési Tervezet idegen szellem béklyóiba szorította oktatásügyünket. Nemzetietlen légkörnek kellett betölteni az új gimnáziumok falait, s a tanulókból császárhű hivatalnokokat kellett nevelni. A történelem tanításakor a reformkorról, a forradalom és szabadság­­harc eseményeiről nem lehetett szólni. Az irodalmi olvasókönyvekben, szöveggyűjte­ményekben nem kapott helyet a politikai, hazafias líra s a nagy forradalmár költő, Petőfi Sándor. A Bach-korszak idején a magyar protestáns iskolákban, különösen a nagykőrösi gimnáziumban a bécsi kormány németesítő törekvése nem valósult meg. Az Entwurf rendelkezései szerint szervezett gimnáziumok a nemzeti szellem menedékhelyei és ápolói lettek. A tanárok nem az akkori rendszernek neveltek hivtalnokokat, hanem a hon számára formáltak lelkes hazafiakat. S ezt úgy tudták megvalósítani, hogy éltek az Entwurf nyújtotta lehetőségekkel. A Szervezési Tervezet megnevezte a hasz­nálható tankönyveket, de tankönyvek írásában és kijelölésében a tanároknak is bizto­sított valamelyes szabadságot. A tanárok bátor magatartása mellett éppen e nevelők által készített tankönyvek lettek sok iskolában, így a nagykőrösi gimnáziumban is a nemzeti szellem táplálói. Az Entwurf azzal, hogy a kijelölt tantervi anyag tanításához új könyvek készítésére is módot adott, komoly feladatok elé állította a tanárokat. A nevelőknek vagy a gazdag német tankönyvirodalomból kellett néhány tankönyvet magyarra fordítaniuk, vagy maguknak kellett új tankönyveket írniuk. Az is előfordult, hogy kéziratos jegyzetet bocsátottak a tanulók rendelkezésére, bár ezt az oktatásügyi minisztérium tiltotta. A nagykőrösi tanárok komoly érdeme az, hogy nagy tudásukkal, pedagógiai képzettsé­gükkel azonnal hozzákezdtek a tankönyvek írásához vagy magyarra fordításához. Arany Jánost is állandóan foglalkoztatta a tankönyvírás gondolata. Bizonyára hatott rá tanártársai buzgalma is, de kezdettől fogva elsősorban azt a súlyos felelősséget és kötelezettséget érezte, amit a Bach-korszak idején a magyar irodalomtörténet tanítá­sának vállalása jelentett számára. Arany ekkori gondolatvilágába — balladái tanúsága szerint — beleillett az a törekvés, hogy összegyűjtse, rendszerbe foglalja múltunk irodalmának gazdag termését, hogy a honszeretet tudományával a letiport nemzet fiainak visszaadja önbizalmunkat és erősítse hazafiúi önérzetüket. Ez a szándék hívta életre irodalomtörténeti kompendiumát. Ebből az értékes irodalomtörténeti jegyzetből a Petőfi-értékelést mutatom be, igazo­lásául annak, hogy Arany János Petőfi tanításakor korszerű, máig érvényes elveket és gyakorlati megoldásokat alkalmazott. Petőfi élő halhatatlanságát szolgálta a nagy­kőrösi katedrán. Ezzel példát is adott nekünk és — kimondatlanul — felelősségünkre is figyelmeztetett minket, mai tanárokat. Arany kiemelkedő helyet biztosított — a tilalom ellenére — irodalomtörténetében a nagy forradalmár költőnek. Már az is figyelemre méltó, hogy ebben a tömör, sőt nagyon gyakran szűkszavú műben a legrészletesebben Petőfivel foglalkozott. Arany Petőfi-tanításának egyik jellegzetessége az volt, hogy a forradalmár költő írói fejlődésének, művészete alakulásának bemutatására nagy gondot fordított. Milyen jól látta Arany Petőfi első verseinek értékét, jelentőségét s ezzel együtt a Petőfit ért első

Next