Irodalmi Szemle, 1973
1973/5 - JEGYZETEK - Mártonvölgyi László: Ismeretlen fejezetek Petőfi Zoltán életéből
A huszonnégy tanulmány tárgyi és elméleti anyagbősége mellett elsősorban ezt a módszertani alaposságot érzem a legjelentősebb, részünkről is kamatoztatható tanulságnak. Mit mondhatnánk még? Dicsérő jelzőknél minden bizonnyal kifejezőbb — és talán megbocsátható — ha ezt írom: az első Korunk Évkönyv mindenképpen irigylésre méltó teljesítmény. Példa és tanúság, hogy a nemzetiségi életformában is lehet dolgozni — „pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen.“ Zalabai Zsigmond ismeretlen fejezetek Petőfi Zoltán életéből Az 1973-as esztendő a Petőfi-ünnepségek sorozatából áll. Az UNESCO égisze alatt emlékezünk a nagy magyar vátesz születésének 150-ik évfordulójára, életének különböző mozzanataira. Az alábbiakban egy ritkábban említett Petőfi-vonatkozásról, a nagy forradalmár egyetlen fiának, Petőfi Zoltánnak a tragikus életéről, illetve annak eddig kevéssé ismert fejezeteiről szólunk. Szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy az uralkodó rendszer nemcsak Petőfi életét tette tragikussá, de a fiáét is. Petőfi Zoltán a forradalom teljében, 1848. december 5-én született, és 1870. november 5-én, 22 éves korában már nem volt az élők sorában. Az emlékezés fonala egy észak-nyitrai szlovák faluba, Felsőbodok (vagy Nagybodok) temetőjébe vezet. A község Nagytapolcsány közelében fekszik, a Stummer bárók birtoka volt; kastélyukban — amely ma a nyugdíjasok otthona — valaha igen szép festményeket és a nagy osztrák festő, Makart ereklyéit láthattuk. A temetőben kevés a magyar felirat, de egy sírkő — dr. Kicska Emilé, az egykori felsőbodoki orvosé — mégis megkapja a látogatót. (Azóta a magyar feliratok megszaporodtak még eggyel, Dallos Istvánéval, a Szlovákiai magyar írók antológiájának egykori szerkesztőjével, aki a mai felsőbodoki körorvosnál, dr. Turannál zárta le szemét.) De hát hogy került összeköttetésbe az egykori felsőbodoki körorvos a legnagyobb magyar költő fiával? Dr. Kicska Emil a Bars megyei Nagyszelezsény községben született 1847. november 20-án. Minthogy apja a szarvasi gimnázium tanára volt, tanulmányait ebben az alföldi városban végezte, melynek közelében, Csákópusztán Petőfi István, a költő öccse tiszttartóskodott. Petőfi Sándor 1849. július 31-én a segesvári csatában elesett, Szendrey Júlia még a gyászévletelte előtt férjhez ment, Petőfi Zoltán tehát formálisan árva maradt, s nevelését gyámja, Petőfi István irányította. Zoltán Kicskával szarvasi találkozásukkor barátkozott meg. A kapcsolat, amelyről dr. Kicska Emilia naplójában részletesen megemlékezett, tartós volt. Kicska Bécsben végezte orvosi tanulmányait, s ott is találkozott Petőfi Zoltánnal. Majd mint körorvos Felsőbodokon telepedett le, s ott is halt meg 1925. november 7-én. Jó tollú ember volt, nemcsak naplót vezetett, hanem több nyelvészeti könyve is megjelent. A naplót halála után az örökösök eljuttatták a Nyitravármegye szerkesztőségébe, s a lap — 1937. március 5-ével kezdődőleg — az ismeretlen fejezeteket folytatásokban közölte. S most adjuk át tollunkat magának a naplónak: „1865 június hó első felében délelőtt 11 és 12 óra között három úr lépett be szarvasi tanulószobámba — kezdi az elbeszélést a napló —, épen az érettségi vizsgára készültem. Az egyiket jól ismertem, Horváth Károly néptanító volt, ez mutatta be a másik kettőt: Petőfi István csákói tiszttartó és unokaöccse, Petőfi Zoltán. Nagyot bámultam. Mit kereshet a nagy költő öccse és fia nálam a szegény diáknál? Petőfi István azonban csakhamar felvilágosított. Zoltán öcsém egy évvel ezelőtt Pesten végezte a gimnázium hatodik osztályát, de több tárgyból elbukott. Erre családi tanácskozást tartottunk s abban állapodtunk meg, hogy Zoltánt nem erőltetjük többé olyasmire, amihez semmi kedve nincsen, hanem a gazdasági pályán próbálunk vele szerencsét. Azonnal le is hoztam magammal Csákóra a gazdasági gyakornoknak. Egy év alatt azonban arról győződtem meg, hogy Zoltánból sohasem lesz jó gazda. Ő maga is megvallotta, hogy még annyi kedve sincs a gazdálkodáshoz, mint a tanuláshoz s arra kért, engedném meg neki, hogy félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait folytassa. Bele