Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FIGYELŐ - Boross Zoltán: A Sarló-gyűjtemény keletkezése és összetétele

A SARLÓ-GYŰJT­E­M­ÉN­Y KELETKEZÉSE ÉS ÖSSZETÉTELE Boross Zoltán A csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egykori mozgalmá­nak, a Sarlónak Magyarországon és a szomszéd országokban élő tagjai 1976-ban Buda­pesten elhatározták, hogy a Sarló megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából a debreceni Déri Múzeumban emlékkiállítást rendeznek. A megyei múzeumigazgató, Dankó Imre kandidátus és a Déri Múzeum akkori iro­dalomtörténész muzeológusa, Kilián István jóvoltából megrendezett kiállítást 1978. szeptember 21-e és december 31-e között mintegy tizennégyezer látogató tekintette meg. Az ekkor tartott összejövetelen a Sarló-mozgalom egykori vezetői — szám szerint huszonegyen — úgy döntöttek, hogy a mozgalommal kapcsolatos dokumentumok, kéz­iratok és tárgyi emlékek gyűjtésével a debreceni Déri Múzeumot bízzák meg, s egyben az anyag további felkutatására, rendszerezésére személyemnek mint a Sarló egykori vezetőségi tagjának adnak meghatalmazást. A debreceni Déri Múzeumot a következő tények miatt tartottuk alkalmasnak a Sarló­hagyományok őrzésére: a) A múzeum már 1976-ban megvetette egy speciális Sarló-gyűjtemény alapjait azáltal, hogy megvásárolta A Sarlóról című kéziratomat az ehhez csatolt jelentős dokumentu­mokkal együtt. A tanulmány és a dokumentumanyag végigkíséri a mozgalom történetét a Szent György Körtől, a Sarló elődjétől kezdve (1925) egészen a mozgalom megszű­néséig (1934). b) Debrecen a Duna-medence fókuszában fekszik, és a magyar progresszió egyik jelentős városa (Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Petőfi, Kossuth, Ady, Móricz, Gulyás Pál, Németh László, Veres Péter), történelmi jelentősége Közép-Kelet-Európa vonatkozásában is közismert. Itt tárgyalt pl. Kossuth a nemzetiségi kérdésről és az erdélyi helyzetről Balcescuval 1849. május—június fordulóján (Balcescu Miklós válogatott írásai. Bp. Hun­gária, 1950. 179—188.), itt hangzott el A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozata a Habsburg-ház trónfosztásáról 1849. április 14-én, a történelmi Magyarország minden nemzetiségére kiterjedő hatállyal. A város közép-kelet-európai haladó múltjával azono­sult a Sarló szocialista néptestvériséget hirdető mozgalma. c) A Sarló Debrecen haladó szellemű fiatalságával és értelmiségével, az Ady Társaság­gal kapcsolatot tartott fenn, így különösen Juhász Gézával, Gulyás Pállal, a mozgalom­hoz még Losoncon kapcsolódott Simándy Pál íróval, majd a Debrecenből Kolozsvárra került Dienes Lászlóval, a magyar szocialista progresszió európai szintű szemléjének, a Korunk című folyóiratnak az alapítójával, valamint Veres Péterrel, aki a Sarló eszmei­ségével több tanulmányában is részletesen foglalkozott. A Sarló kiállítását követően a mozgalomra vonatkozó anyag gyűjtését a Déri Mú­zeumhoz tartozó Debreceni Irodalmi Múzeumban folytatjuk. A Sarlóval kapcsolatos múzeumi gyűjtemény mintegy nyolcszáz nyilvántartásba vett és másfél ezer rendezés alatt álló dokumentumból áll. Művelődéstörténeti szempontból igen jelentősek az alábbi tematikai gyűjteményegységek: 1. A Sarló saját szerkesztésű ideológiai, szociológiai, szociográfiai és pedagógiai kiad­ványai: Vetés (1928—1929, 4 szám), Magyar Diákszemle (1930—1932, 4 szám), A Mi Lapunk (Ifjúsági folyóirat, 1921—1923), Indulás (ifjúsági folyóirat, 1933). 2. A mozgalom szellemi irányítása vagy befolyásoltsága alatt álló sajtótermékek egyes példányai: Az Út (Bratislava, 1931—1936), Magyar Nap (1936—1938), Baráti Szó (Beregszász, 1930—1931), A Nap (Bratislava, 1928—1932), Új Szó (Bratislava, 1930).

Next