Irodalmi Szemle, 1987

1987/10 - BESZÉLŐ MÚLT - Tok Béla: A komáromi Jókai Egyesület I.

BESZÉLŐ MOLT Tok Béla A komáromi JÓKAI EGYESÜLET (1912—1945) I. , egykori Komárom vármegyében és annak székhelyén működő kultu­rális célú egyesületek és intézmények, bár különféle elnevezés alatt, de egyaránt a közművelődést szolgálták. A népművelés terén jelentős szerepet töltött be a komá­romi színészet, a Dalegyesület, az Olvasó­kör (Kaszinó), később pedig a nőegyletek és az Iparosifjúság Önképző Egyesülete. A század eleji kulturális haladás azonban olyan művelődési központ létrehozását igé­nyelte, amely közös erőfeszítéssel szolgál­hatja a rendszeres művelődést. Ennek a követelménynek akkor legjobban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület fe­lelt meg, hatalmas szervezetbe tömörítve az akkori legfontosabb kulturális intéz­ményeket: a Múzeumegyesületet, a Köz­művelődési Egyesületet és a Vármegyei Könyvtárat. A Jókai Egyesület alakuló közgyűlését 1911. március 5-én tartották, s ez alka­lomból, a 12 fejezetből álló alapszabályza­tot, elfogadva, megválasztották az ideig­lenes vezetőséget. Az egyesület célját az alapokmány II. fejezete határozta meg: a nemzeti közművelődés terjesztése, a ma­gyar irodalom ismertetése, művelése és terjesztése, a komáromi múzeum fenntartá­sa, fejlesztése és a gyűjtemények tudomá­nyos feldolgozása, a művészetek pártolása és terjesztése. Különleges célul pedig a következőket tűzték ki: Komárom várme­gye nyilvános közkönyvtárának és a mú­zeum otthonának felépítése, a már meg­levő gyűjtemények elhelyezése, Jókai szob­rának mielőbbi felállítása és az állandó színház létrehozása. A végleges alakuló közgyűlést 1912. ok­tóber 20-án tartották meg, ekkorra társult ugyanis teljes apparátussal a Múzeum- és a Közművelődési Egyesület. Akkor a fela­datok konkretizálása mellett sor került az első vezetőség ötéves időszakra szóló megválasztására is. 1. Az egyesület szervezete Az egyesület ügyeit az alapszabályokban előírt hatáskörben az egyesületi tisztség­­viselő kar, az osztályok választmánya, az igazgató tanács és a közgyűlés intézte. A tisztségviselő karhoz tartozott az elnök (Beöthy Zsolt 1922-ig, majd Zsindely Fe­renc és Szijj Ferenc), a főtitkár (Alapy Gyula, 1931-től Hajdú Lukács, majd Szom­bathy Viktor, végül Nehéz Ferenc), a tit­károk (Szijj Ferenc, Gosztonyi Nándor, Ivánfy Géza, Bíró Lucián, Baranyay József és Varga László), az ügyész, a főjegyző, továbbá a jegyzők, a pénztáros és az ellen­­őrök. A felsoroltakon kívül ide tartozott még a 12 társelnök, a 10 alelnök és az ügyvezető elnök (Baranyay Géza, Szijj Fe­renc, Fülöp Zsigmond, Harmos Károly). A Jókai Egyesület kezdetben 4 osztályt hozott létre (közművelődési, irodalmi, mú­zeumi és művészeti osztály), amelyeknek élén az elnök és a titkár állt. Az osztá­lyok keretében 15 tagú választmány mű­ködött, ennek egyik tagja helyettesíthette az osztályelnököt. Az egyesület igazi irá­nyítója az igazgató tanács volt, amely az ismertetett tisztségviselő karból és 20 igaz­gató tanácsból állt. Mindezeket a közgyű­lés választhatta ötéves időszakra. Az egyesület tiszteletbeli, alapító, ren­des és olvasó tagokból állt. A tagok jo­gait és kötelességeit az alapokmány V. fe­jezetében fektették le. A legfontosabb az volt, hogy a tagok díjtalanul látogathat­ták az egyesület rendezvényeit, könyvtá­rát, és (legalábbis a rendes tagok) in­gyen jutottak a kiadványokhoz. A tagok száma 1915-ig 250—527 között, 1925-ig 612 és 753 között ingadozott. Az alapító tagok 200 koronával járul­tak hozzá az alapítványhoz. Ha valaki örökös alapító tag akart lenni, 1000 koro­nával kellett támogatnia a szervezetet. A rendes tag 5, az olvasó tag pedig 2 koro­na évi tagsági díjat fizetett.

Next