Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - Szénássy Zoltán: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór)
Jókai és Komárom és neje, Pulay Mária egyszerre két kertet vásároltak meg ott, melyek közül az egyik 711 négyszögöl terület volt... a másik 707 négyszögöl. Az egyik kertet 105, a másikat 110 forintért vették.” A szigeti kertekkel így Jókay József mindörökre szabad polgára lett Komárom városának. Jókay József azonban később, amikor saját házát építeni kezdte a Nagy Mihály és Szombati utca sarkán, Tóth Mihálynétól 648 forintért vásárolt telkén, az egyik kerttől kénytelen volt megválni, melyet tőle Beöthy Gáspár komája vett meg 1826-ban. A Jókay-család a 106-os számú (jelenleg 2317-es telekkönyvi szám) kertet tartotta meg magának, a sziget derekán. Ezt 1877-ben Jókay Károly lánya, Etelka, a későbbi Ihász Lajosné örökölte a családi házzal együtt. 1904-ig maradt tulajdonában, amikor Lőwh Fülöp bankigazgató vásárolta meg tőle. Majd 1916-ban ismét eladásra kerül, amikor Kreft Ferenc jómódú komáromi vendéglős tulajdona lett. A jelenlegi utolsó tulajdonváltás 1993-ban történt, amikor Kreft Júlia férjétől, Oros Antaltól vásárolta meg Mihajlovics József. 1822. április 6-án ismét szaporodott a Jókay-család. Éspedig megint csak egy Lajoskával. A második Lajoska azonban csak mindössze egy esztendőt élt. A szülők aránylag gyorsan felejthették a gyászt, mert 1825. február 18-án ismét lakója lett a házi bölcsőnek. Ezzel elérkeztünk volna az utolsó (5.) gyermek születéséhez, akit fészekrentőként szoktak emlegetni. Vörösné, a Jókay-család mindenese a kapuban várja az iskolából hazatérő Esztikét, és azzal a nagy újsággal fogadja, hogy a kis Lajoska visszajött a mennyországból. Mert hát ugyebár, a nemrég eltemetett, kis Lajos csakis a mennyországba kerülhetett. Tehát az újszülöttet az égiek küldték. Az újszülött valóban a Lajos nevet kapta volna, ha a keresztszülők - szám szerint 16-án - nem tiltakoznak, hiszen alig pár esztendő alatt két kis Lajoskát kísértek ki a temetőbe. Jókay József e családtörténeti eseményről a következőket jegyezte fel: „1825. esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis feleségem sok betegeskedés után szerencsésen szült egy fiat február 18-án, délután négy órakor, amidőn én bizonyos dolgok végett Bagotán voltam - ezen kisfiúnkat megkereszteltük 20-án Móricznak.” A sakramentumot kiszolgáltatta Csepy Mihály. Ezt az eseményt örökíti meg 1925-ben Juhász Gyula: Száz éve jöttél, vigasznak, csodának És dicsőségnek, Komárom fia, E kis hazának és a nagy világnak Száz könyved egy új magyar biblia. (Hódolat Jókainak) Mivel a keresztszülők tiltakozása miatt Lajos nem lehetett a kisded, az apa kedves regényhőséről, Benyovszky Móricról lett elnevezve. De ennek a névváltoztatásnak is volt hozadéka. Vermes Gábor minderről így ír: „Beállított Jókay József