Irodalmi Szemle, 2004

2004/10 - 450 ÉVE SZÜLETETT BALASSI BÁLINT - Tőzsér Árpád: A drámaköltő Balassi Bálint (tanulmány)

450 éve született Balassi Bálint egymásmelletiségről Klaniczay Tibor azt írja, hogy az „önkritika kritikája”13, azaz a szenvedély, a lélek drámája, belső konfliktus a javából már a kész részekben is felfokozott drámaiságról vallanak. Azaz: Balassinak a költői műve is drámai, s a drámája is lírai. S nem lehet eldönteni, hogy az életműben mi az előbbre való: a líra vagy a dráma. S persze nem is kell eldönteni. Balassi Bálint egy személyben nagy formátumú drámai költő és drámaköltő. S nekünk természetesen egyszerre kellene ünnepelnünk és tovább éltetnünk a drámai költőt és a drámaköltőt. JEGYZETEK 1 Eckhardt Sándor: Balassi Bálint Szép magyar komédiája. In: Balassi-tanulmányok, Akadémia, 1972. 380. o. A „színtelen" jelzőt lásd ugyanott, 379. o. 2 Amadeo di Francesco: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Akadémia, 1979. 2. o. 3 I. m. 13. o. 4 Vö.: Eckhardt Sándor: Balassi Bálint irodalmi mintái. In: I. m. 172-253. o. 5 Balassi Bálint műveit, szövegeit a következő kiadásból idézem: Balassi Bálint összes versei, Szép magyar Comoediája és levelezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968. 6 A mintás, Tassának erdei meséje. In: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája, II. köt., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973, 547. o. 7 Idézi Amadeo di Francesco, I. m. 109. o. 8 Vö. Eckhardt Sándor: Balassi Bálint irodalmi mintái. In: I. m. 172-253. o. 9 Amadeo di Francesco, i. m. 110. o. 10 Idézi Amadeo di Francesco, i. m. 39. o. 11 Vö.: Eckhart Sándor: „ ... a darabba illesztett elégia, Sylvanus keserve... (Balassi) költeményei között is szerepel, mint egy 1589 telén, Erdélyben írt ének és mint a Júlia-ciklus záródarabja, »többé nem említvén Júliát immár versül«. Ezzel (Balassi) egyúttal megmondja, mikor írta »szép magyar komédiáját«, 1589 telén, erdélyi útja alatt. ” (Balassi Bálint Szép magyar komédiája. In: I. m. 384. o.) 12 Idézi: Heller Ágnes: A reneszánsz ember. Akadémia, 1967. 214. o. 13 A magyar irodalom története 1600-ig. Akadémia Kiadó, 1964. 466. o.