Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - László Erika: A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon (tanulmány)
TANULMÁNY Többször felmegy a Gellérthegyre elmélkedni. Május 16-án Pozsonyban kelt levelében írja, hogy boldogsága úgy futott el, mint a Duna vize. Összegezve a fentebb felsoroltakat, Kazinczy Bácsmegyeyben annyira sikeresen kifejezésre tudta juttatni a kor szellemét, problémáját, s tette mindezt a felvilágosodás idején olyannyira divatos levélregény műfajába csomagolva, hogy nem is lehet csodálni a mű nagy sikerét. Kedvenc olvasmánya lett a Bácsmegyey hazánkban sok másképp gondolkodó, a felvilágosulás áramlatától megérintett nemes ifjúnak és nem nemesi környezetből származó értelmiséginek, miután ők az egyenlőség eszméjének hirdetőjét látták benne. Az sem véletlen, hogy Kazinczy az első kiadást Báróczy tisztelőinek ajánlotta, ugyanis a Mária Terézia gárdájában szolgáló magyar ifjak voltak az elsők, akik megismerkedtek a felvilágosodással, s közülük Báróczy volt a korszak legjobb magyar stilisztája. A Bácsmegyeyt könnyen érthető nyelvezetének, magyarosított fordulatainak köszönhetően az alsóbb, kevésbé művelt népréteg is szívesen vette kezébe a fárasztó hétköznapok után. Kazinczy főleg azoktól a kortársaitól kapott negatív bírálatot, akik a németektől átültetett ízlésnek vagy egyáltalán a regénynek, mint erkölcsromboló műfajnak az ellenségei voltak. Ebbe a körbe mindenek előtt pataki tanárai tartoztak. Kazinczyt érzékenyen érintette a kritika, de ismerte Patak konzervativizmusát, és a regényekkel szembeni álláspontját. Patakon azzal érveltek Bácsmegyey ellen, hogy „a haszontalan fityogást nem szenyvedhetik”23, továbbá, hogy mihelyst két levelet elolvas az ember, már tudja is, hogy miről van szó benne. Kazinczy azzal indokolja a regényírás szükségességét, hogy általa csiszolható a magaviselet és a szólás tisztasága. A németes ízlés ellen legerőteljesebben Batsányi lépett fel, szerinte a magyar nem epedezik így. Szirmay Antal történelem írására buzdítja Kazinczyt. Korabeli sikerére való tekintettel természetes, hogy több pozitív, mint negatív bírálatot kapott a regény: Kazinczy kortársai közül Virág Benedek, Kisfaludy Károly, Horváth Ádám, Kis János, Kozma Gergely, Vitkovics Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kis Sámuel - hogy csak a legismertebbeket említsem - magasztalták a művet. Többen még verset is írtak a Bácsmegyeyről. Csokonai Vitéz Mihályt is megihlette Kazinczy levélregénye, s így született meg a Bácsmegyei leveleire c. költeménye. A vers végszava: Lili, Vajda Júliára, Csokonai versei Lillájára utal. Csokonaira valószínűleg azért volt olyan nagy hatással a Bácsmegyey, mert saját szerelmi kudarcát élhette át benne. Lillát, akárcsak Manczit, is szülei kényszerítik bele a házasságba. Sem Bácsmegyeynek, sem Csokonainak nem volt „tisztességes” állása, s a szülők mindkét esetben ezt a bizonytalan állapotot hozták fel fő érvnek a házasság megkötése ellen. Egy író legnagyobb eredménye a nagyfokú olvasottság mellett, nem lehet más, mint az, hogy műve más művek eredőjévé válik, s ezért munkám végszavaként lássunk pár sort Horváth Ádám verséből, mely minden szónál jobban magyarázza Bácsmegyey sikerét: Elhagyatván Manczijától, S fél minden szeretettől, El egy hiteszegettől, Úgy nézi a körülötte Retteg ott is Bácsmegyey, Esdeklő lelketeket,