Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
lozófiai reflexió ritkas levegoju magaslataiért. Ugyancsak nem törekszik a szerző arra, hogy egy teljesen egységes, lezárt, korlátozott számú poetikai jellegzetességre alapuló Jokai-olvasatot hozzon létre. Összhangban áll ez az olvasásmód azzal a tétellel, amely szerint Jokai életmuvére nem mint egy fejlodes/egeszelvu muveszi pályára kell tekintenünk, hanem az egyes motivumok es beszedmodok folytonos variaciojanak, ujraertelmezesenek terekent kell felismernünk ezeket a textusokat (64-65). Ennek megfeleloen a Jókai-olvasásnak sem lehet célja egy lezárt, végérvényes értelmezés létrehozása: az életmű a maga komplexitásával, de a hihetetlen aranyaival és mereteivel is az olvasás olyan kalandjára hiv minket, ahol nincs vegcel, nincs megérkezes. Egy-egy muvet Fried gyakran több eltérő szempontból is tárgyal, ezek a szempontok viszont vissza-visszatérnek a különbozd muvek elemzéseiben. A szövegek folytonos újraolvasasa és a világirodalmi mintákkal való összevetese mindig uj és uj konstelláciokat hoz letre, Umberto Eco ismert metaforájával élve olyan erdot, ahol az olvasás ösvényeinek labirintusában vegtelenne válik a bejárható utak szama. Fried tanulmányai mintha a szövegolvasásnak egyegy ilyen kalandos tulajat modelleznek: nincsenek vegleges ertelemadási aktusok, mindent egyszeriben erthetove tevo relevaciok, csak felfedezesek vegtelen sora. Ha ugy tetszik, Fried a korábbi, egységesnek gondolt Jokaival nem egy másik, hanem sok másik Jokait állít szembe. Ennek köszönhető az, hogy a kanonikus művek (Fekete gyémántok, Az ujfoldesur) értelmezései mellett kevesse ismert vagy eddig sosem vizsgált szövegek olvasatai is helyet kapnak a kötetben. A tanulmányokban ugyanakkor rendre elokerülnek és újraértelmeződnek a Jókai-regényeknek azok a jellemzoi, amelyek miatt a Jókai-képünket dominánsan alakító szakirodalom (Péterfy rend és Gyulai Pál tanulmányaira gondolok) elmarasztalta a szerzot: az enkettozes motivumának elemzese során Fried a szereplok megformaltsagának egyoldalusagával, eltulzottsagával kapcsolatos vádat szembesiti egy masfajta, differencialtabb szemelyisegfelfogas jelenlétével; a Maglay-csalad olvasatában a következetlen cselekmenyvezetest gondolja ujra mint elliptikus tortenetalkotást; a cirkuszos tortenetek eseteben a nepszeruseg hajhaszasarol szolo kifogasokat oldja fel egy tagabb, a popularis kulturat is befogado muveszetkoncepció felrajzolasaban.