Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
nyeket elemzi rendszerint.54 Tehát a felsorolt költemények között szorosabb a kapcsolat már azáltal is, hogy a szakirodalom fokepp ezeken a szövegeken keresztül prezentalja a tárgyiassag kérdését, s ez a jelenség nem randomszeruen alakult ki, hanem bizonyos poetikai jellemzok alapján célirángosan kanonizálódtak az említett költemények. A népszerűsegük okai között szerepeltethetjük a „kesomodern fordulat” terminust, az animizmus jelenseget, a „hosszu-vers” fogalmat, a megjelenített látványelemek hasonlóságait, de ugyanúgy azt a poetologiai problemat is, amely a Petofi- és Arany-fele tajlekzo koltemenyektol valo külonbozosegekre kerdez rá. Dolgozatomban arra kerestem a valaszt, hogy vajon a latvany megjelenitesenek modja mellett a hangeffektusok külonos jelenlete, vagyis a fentiekben bemutatott „csend”-fogalom részese lehet-e annak, hogy az elemzett költemények népszerűségét tovább „növelhessük”. Kutatásaim során - amelynek eredményeit részletesebben a doktori értekezésemben közlom - arra a következtetésre jutottam, hogy a „csdnd”-hez kapcsolódó nyelvi elemek bonyolult halozatától nem tekinthetünk el, hiszen az egyes verseken belül a némasaghoz kapcsolódó szemantikai halo - a konkrét verseket tárgyaló fejezetek tanulsaga alapján is - kimagaslóan nepszerű és suru. A „csend” kifejezés szó szerinti gyakori előfordulása mellett a jelentéshez kapcsolodo „elhalkulasok”-ra való nyelvi utalasok számszeru elofordulása is feltunoen magas. 5 4 A jelen dolgozatban felhasznalt legujabb kapcsolodo szakirodalmakat az irodalomjegyzék sorolja fel.