Irodalmi Szemle, 2019
2019/6 - TÖRÖK - Gábori Kovács József: Pályakép, költői beszély vagy romantikai eposz? Szász Károly Losárdi Zsuzsánája (tanulmány)
tara, majd az abszolutizmus évei utan az 1860-as években ketszer, az 1870-es evtizedben hatszor irt ki jutalmat elbeszeld koltemeny irasara.20 E palyazatok lathatoan az eposzkolteszet megujitasat celoztak, es megtermekenyitdleg is hatottak,21 hiszen peldaul Arany Janos ezekre irta Az elveszett alkotmanyt es a Toldit, Arany Laszlo pedig A delibabok hoset,22 mig az 1847-es, Szechy Mariahoz kotodo palyazati kiirasra a nepies triasz minden tagja megirta a sajat valaszat,23 igaz, vegül nem palyaztak. A Tarsasag palyazati kiirasai arra utalnak, hogy tagjai ez ido tajt a koltoi beszely modernizalasa során eloallott mufajban láttak az eposz szerepenek átvetelere alkalmas genret. Arany is a Toldi szerelme kapcsan irta Petofinek az egesz trilogiara utalva, hogy o nem eposzt, hanem „ugynevezett koltoi beszelyt ir”.24 Ezt megelozoen már Szilagyi Istvánnal, valamint Petofivel folytatott levelezeseben is kifejtette a „nepepos” letrehozásanak tervet.25 Szilagyihoz 1847. április 2-án irott levelében az Iliaszt es az Odüsszeiat nevezte nepeposznak, amivel már a naiv eposz elmeletet elolegezte meg.26 Gyulai Pal 1855-ben, az általa legnagyobb epikusunknak tartott Arany munkassagara tamaszkodva mar igazolva latta a nepi eposz muvi potolhatosagarol vallott nezeteket, mikozben a nepies hdsköltemeny mellett tobb mas lehetseges utat is emlitett a modern eposz letrehozasara.27 A lentebb targyalando mufaji dilemmak megertese erdekeben Gyulai elképzelesét erdemes röviden ismertetni. Ő a verses epikus muvek osztályozasánal alapvetoen két tényezot vett figyelembe: a muvek letrejöttenek idejet, valamint, hogy a szerzo ragaszkodott-e a fennmaradt hagyományokhoz. Mindennek megfelelően szerinte „valódi” eposzról akkor beszélhetünk, ha a szerző meg a nép ifjúkorában, a csodás hagyomanyokat megdízo dalokból alkotta meg művét. Ha a költo ezt már a polgarosodas korában tette meg, akkor „naiv” vagy „nepies” műeposzt hozott letre.28 Gyulai értelmezesében tehat: „A nepies eposz sem tobb, sem kevesebb, mint a naiv, a nemzeti, tehat a valodi eposz megkozelitese, a mennyire az korunkban lehetseges.”29 [Kiemeles az eredetiben - G. K. J.] Ugyanakkor, ha a költő elveti a mondai alapot es sajat maga teremt mitologiát 20 Uo., 9-20. 2 1 Toldy 1873, 175. 2 2 Kerényi 2016, 11,18. 2 3 Uo., 12. Arany Janos Petofi Sándornak, 1847. szept. 7. AJOM XV, 138-144, különösen: 139-140. 2 4 Arany Janos Petofi Sandornak, 1848. aprilis 22. = AJOM XV, 200-203. Az idezet: uo., 200. 2 5 Arany Janos Szilagyi Istvannak, 1847. januar 9. = AJOM XV, 41-43, kiilonosen 42. Arany Janos Petofi Sandornak, 1847. februar 11. = AJOM XV, 52-53, kiilonosen 53. Arany Janos Szilagyi Istvannak, 1847. aprilis 2. = AJOM XV, 75-79, kiilonosen 77. 2 6 Uo., külonosen 77. 2 7 Gyulai 1908, 88-105. Ugyanilyen ertelemben ír meg pl.: Gyulai e. n., 88-90. A nepies eposzelmelet kialakulasarol reszletesen: Davidhazi, 1994,118-120. 28 Gyulai 1908,89-91. 29 Uo., 114.