Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1913. 2. évfolyam
Figyelő - Írói emlékünnepek 552. p. - A szerkesztőhöz beküldött könyvek jegyzéke 552–557. p.
554 FIGYELŐ ben — az egy kegyencet kivéve — (mert Bánk Bán hazai tárgyú) irodalmunkban páratlan s a legfejlettebb európai irodalmakban is számot tenne.» (165. 1.) Nem folytatom a szemelgetést. Meleg, hangulatos irodalmi csevegések és kis tanulmányok ezek, hasznukat vehetné a budapesti színházi közönség is. VAJTICZKY EMÁNUEL: A Szigligeti-Társaság 1912. évi jelentése. Nagyvárad, 1913. Láng József nyomdája. A Szigligeti-Társaság 20 éve áll fönn, de sem elegendő anyagi eszköze nincs, sem elég támogatásban nem részesül a társadalom részéről. Ezt legbeszédesebben az bizonyítja, hogy a Társaságnak alig van Szigligeti-ereklyéje s csak nagyritkán ajándékozzák meg azok, akik ilyenekkel bírnak. Pedig soknak, igen soknak kell még meglenni, mert a budapesti akadémiai, múzeumi és nemzeti színházi kézirattárak talán csak egyharmadát őrizik az összeseknek. Különösen levelei közül van kevés. Az lenne a helyes, ha az ereklyék és iratok tudományos feldolgozhatás végett az illetékes helyekre jutnának. A Szigligeti-Társaság 1912. évi munkásságának két kiemelkedő mozzanata van. 1. A nagyváradi Szigligeti-színház előtt felállította a társaság 1912 dec. 15-én Szigligeti mellszobrát, mely Margó Edének sikerült alkotása. 2. Megbízta a Társaság Somló Sándort, hogy írja meg 10 nyomtatott ív terjedelemben Szigligeti életrajzát. Szigligetinek tudvalevőleg sem tudományos, sem népszerű életrajza nincs megírva. Somló, mint a Nemzeti Színház volt igazgatója és jelenleg a Színiakadémiáé, az adatok legnagyobb részét megszerezheti. Sőt írt is valamikor a Pozsonymegyei Közlönybe Szigligetiről cikket. Reméljük, hogy készülő Szigligeti-monográfiája a tudományos módszer követelményeinek is meg fog felelni s nem lesz olyan, mint Mikszáth Kálmán Jókai-életrajza. A Társaságot újabban Szigligeti egyik leánya több Szigligeti-ereklyével ajándékozta meg. Ezek a következők : 1. Ezüst serleg, melyet Áldásy József debreceni lakostól kapott Sz. 1861-ben, mikor megengedte, hogy az ottani iparosok II. Rákóczi Ferencről szóló művét előadják. 2. Nemzeti színű megfakult szalagon levő érem, melyet Sz. valószínűleg 1865 ápr. 25-én viselt a magyar képzőművészeti társaság mulatságán. 3. Sz. egy sajátkezű dramaturgiai jelentése, melyet szerintem 1870 májusában írt a Nemzeti Színház számára, bár a füzet erről nem emlékszik meg. 4. Az élesdi olvasó-egylet 1869 febr. 25-én megválasztja Sz.-t tiszteleti taggá. 5. Sz. sajátkezű feljegyzései darabjairól és azok előadásairól. 6. A Szigligeticsalád gyászjelentése Sz.-ről. BITTENBINDER MIKLÓS: Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora. Budapest, 1913. 53. 1. Lakos értekezése sikerült. Heltairól való tudásunkat sok új gondolattal gyarapította. Kár, hogy nem dolgozta fel tárgyának egész irodalmát. Az Egyet. Phil. Közlöny, Könyvszemle, Századok és Keresztény Magvető