Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1926. 15. évfolyam
Műelemzés - H. L.: György Lajos: Balogh Endre emlékezete 173. p. - T. F.: Gheorge Kristóf: Mauriciu Jókai 173–174. p.
Legerőtlenebb az erdélyi írók színműirodalma. Erről keveset mondhatunk. Relatív értéket képvisel P. Jánossy Béla Halhatatlan halál című ötfelvonásos keresztény drámája s Lengyel József Teleki Mihály című ötfelvonásos szomorújátéka. Erdélyi színpadi szerzők kedvelt témája a szatíra és az erkölcsrajz. Említésre méltó még, hogy P. Jánossy Béla, kineksok érzéke van a színpad iránt, Petőfi életéből dolgozott fel drámai képet három * felvonásban. — Jubileumi kiadásban jelent meg Madách Az Ember Tragédiája. Drámai fordítás mindössze hat készült: Salom Asch, Hanns Heinz Evers, Max Nordau, Bernard Shaw és Sophokles drámai munkáiból. Általánosságban még meg kell említeni, hogy a szaktudomány és népszerűsítő irodalom keretében az írók érdeklődése a különböző keresztény tanok, a zsidókérdés és szocializmus problémái felé irányulnak. Minden dicséretet megérdemel irodalmunk hivatottjaitól e bibliográfia szerkesztője, mert átmentett a jövőnek sok-sok értékes adatot. Z. A. György Lajos: Balogh Endre emlékezete. Cluj-Kolozsvár, 1925. CS 1. Pásztortűz kiadása. Balogh Endre egyike volt azoknak a komoly értékeknek, akinek jellemébe bizton fogódzott elárvult magyar életünk megtépázott reménysége. Ha nem kellett volna állandóan betegségével küzdenie, akkor vezetésre termett egyénisége a közéletben és az irodalomban egyaránt útmutatója lehetett volna az erdélyi magyarság küzdelmének. Az a nagy részvét, mely koporsóját a házsongárdi temetőbe kísérte, nemcsak a kiváló jogásznak és a tehetséges erdélyi írónak szólott, hanem a talpig derék férfinak, a kiváló magyar embernek. Munkássága sokoldalú volt. Tevékenyen részt vett a háború előtti függetlenségi politikai harcokban. A háború utolsó éveiben jogtudományi kérdésekkel foglalkozott, majd az elszakítás után a szépirodalom munkásai közé állott. Az erdélyi irodalom 1919 után következő lendülete magával ragadta a megviselt lélekkel is tettrekész magvetők közé. Eredeti témakörével, a lelki élet mélységének megkapó rajzával és színes stílusával kivívta a komoly kritika elismerését. György Lajos ritka megbecsüléssel örökítette meg az erdélyi magyar irodalom első halottjának emlékét. H. L. Gheorge Kristóf: Mauriciu Jókai. Biografie si Caracterizare. Cluj, 1925. A Jókai-centenáriumot a külföldön is észrevették. Jókait két honfitársunk ismertette meg a magyarul nem értőkkel: Kristóf György, a kolozsvári egyetem magyar irodalom tanára, és Bitay Árpád, a kolozsvári Marianum leánygimnázium tanára. Előbbi Jókai életrajzát és jellemzését írta meg a kötetben, utóbbi ennek és Jókai néhány novellájának román nyelvre való fordítását végezte. Kristóf György és Bitay Árpád a romániai művészeti és közművelődési miniszter megbízásából készítették munkájukat. Éppen azért, mert Alexandra Lapedatu — aki különben erdélyi származású és magyar műveltségű — tette lehetővé e mű megjelenését, neki is ajánlották a kötetet. Igen érdekes a IX. fejezet: Hogyan jelennek meg a románok Jókai regényeiben? E cím alatt azon novellákat és regényeket ismerteti a szerző, Irodalomtörténet. 12