Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1926. 15. évfolyam

Műelemzés - Szira Béla: Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből 258. p. - hl.: Nagy Sándor: Jókai 258–259. p.

szeretetéről találunk néhány érdekességet. Jókairól igen alapos okfejtéssel megállapítja, hogy könyv nélkül tudta a zsoltárokat, amit nemcsak a szá­mos találó idézet, hanem az idézett szövegeknek az eredetitől való eltérése is bizonyít. A zsoltárok összeforrottak a nagy író lelkével. A dicséretek közül is több olyat idéz, melyeket a gyülekezetek Jókai korában is énekeltek, de nyomtatásban nem voltak hozzáférhetők. Nem mellőzi annak a hatásnak a fejtegetését sem, melyet a református gyászénekek gyakoroltak Jókai Mórra. Madách és Jókai közt igen kevés érintkezési pontot talál s azok sem fon­tosak egyikük megítélésében sem. Gondos anyaggyűjtés nyomán ír Jókainak a népdalok iránti szeretetéről. Madách értekezése első részében főképen Pintér Jenőnek megállapításaival való polémia után igen sikerült fejtegetésekkel egé­szíti ki az eddigi Madách-tanulmányokat.­­ Gulyás József erősen protestáns. Hitvallása — ha nem mutat is túlzó felekezeti elfogultságot — elvitathatatlanul meglátszik nézőszögén. Értékes munkásságának sok hasznát fogja még látni irodalomtörténetünk. (H. B.) Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest, év n. 152­1. Pallas-kiadás. Nem napló, ahhoz túl hézagos, inkább csak évek szerint haladó későbbi összefoglalása mindazoknak a megfigyeléseknek és beszélgetéseknek, melyeket a nagy költő leánya, családjuknak Deák Ferenchez való bensőséges viszonyá­ról és a maga életéről érdemesnek tartott papírra vetni. A politika, mely­nek levegőjében élt és halt Deák, nem volt elkerülhető. Ezért az 1854. évtől Deák haláláig terjedő följegyzések, ha nem is eredeti adatok és szempontok szerint, bőven foglalkoznak a kiegyezési vita részleteivel. Egyben találó éles­séggel festik meg a nagy ember körül bolygó írók és kisebb politikusok asszonyi szemmel is nézett arcképeit. Számunkra bizalmas emlékeinek második része a becsesebb, Új adatokat Deák életére inkább ott nyerünk, ahol költőivé, rajongóvá melegszik a szava, amikor szüleinek és Deáknak barátságára, összelátogatásaikra és a hű barát szerető gyámkodására tér ki. Megtudjuk — s ez kiegészíti Deák jellemképét —, hogy a haza tekintélyes bölcse családi körben gyermekszerető, víg kedélyű és jószívű ember, aki tiszteli az otthon szentségét, érti a nevelést és ismeri a baráti ígéret komoly kötelességét. Nemcsak mindennapos látogatójuk, hanem gyámolítja is őket: az özvegyet tanáccsal látja el, Bélát szigorúsággal embe­resíti, Ilonát pedig, akit férjhezmenetele után is szeret maga mellett tudni, gyöngédséggel kapcsolja magához. Élvezetes és megható kölcsönös figyelmük és áldozatrakész tapintatosságuk nemes versenyét végigkísérni. A könyv megírása, meglehetősen gyakori szerkezeti szokatlansága mel­lett, a 80-as évek régies stílusára emlékeztet. Kiegészíti Brisits Frigyes név­jegyzéke. Nem ártott volna azonban, ha a korrajz mélyítése kedvéért egy-két lapalji jegyzet kísérte volna az egyes szereplőknek Deák életébe való beéke­lődését. (Szira Béla.) Nagy Sándor: Jókai. Jubileumi kiadás az író születésének századik évfordulója alkalmából. 1925. 112 l. Nagy Sándor tanulmánya az erőszakkal elszakított, de a nemzeti közös­séget elevenen érző magyarságnak készült, hogy messze hallhatóan hirdesse Jókai Mór dicsőségével nemzetünk elpusztíthatatlan értékeit. Első fejezete

Next