Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1932. 21. évfolyam
Tanulmányok - Szabó T. Attila: Egy diákdallá vált Csokonai-vers 104–106. p.
Egy diákdallá vált Csokonai-vers. Irta: SZABÓ T. ATTILA. A magyar diákéneklés történetének ezután támadó historikusára hárul az a feladat, hogy a diákság dalkincsének s benne megnyilatkozó ízlésének vizsgálata során kiderítse a korabeli ízléstörténeti irányokkal való rokonságot, illetőleg az azokkal való összefüggéseket. Kétségtelenül az irodalom s még általánosabban az irodalmi ízlés története számára nagyjában előrelátható, de részleteiben érdekes meglepetéseket adó megállapításokat hoz majd az ilyenféle vizsgálat. Ha többet nem is, de annyit mindenki, saját személyes tapasztalata alapján tud a diákéneklésről, hogy a diákság dalkincsének egy részét a magyar írók hosszabb-rövidebb ideig közkedvelt dalai tették s teszik ma is. Azzal sem mondok újat, hogy Petőfit kivéve, talán egyetlen magyar írónak sem forgott annyi éneke diákszájon, mint Csokonainak. Különösen a múlt század elején fordult a magyar , itt is elsősorban a lokálpatrióta debreceni és sárospataki diákság érdeklődése az egész életében diákosan szertelen, örök vagabundás Csokonai felé. Egyik népköltési anyaga miatt értékes sárospataki énekeskönyvünk, a rlégibb és újabb, részint érzékeny, részint víg, többnyire eredeti dalok gyűjteménye, mely a mult század 20—30-as éveire vonatkozóan a sárospataki diákság ízlésének s érdeklődésének irányát mutatja, csaknem egynegyedében Csokonai-dalokból áll. Alábbi soraimban egy diákdallá vált Csokonai-vers változataira szeretnék rámutatni. Imre Sándor, akinek A magyar népdal nemei c. tanulmányában a magyar diákéneklés történetének legelső s máig is legteljesebb összefoglalását olvashatjuk, a diákdalok közé sorol egy Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne a kezdetű éneket is. Bár ő az éneknek csak ezt az egy sorát közli, a hozzáfűzött s a tarta- i Sárospatakon, 1826. II. kiadása (bőv.) u. o. 1834. Kis 8-r. 2 V. o. még Harsányi—Gulyás: Csokonai Vitéz Mihály össz. műv. Bpest, Genius, 1922. II : XIV. s köv. » Az. Erd. Múz.-Egyl. Kiadványai, VI. köt. Kvár, 1889 . 388—390. Megjelent az Olcsó Könyvtárban is. * U. o. 389.