Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1933. 22. évfolyam
Kisebb közlemények - Kardos Albert: Csokonai s az Arkádia-pör 97–99. p.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 97 Ugyanezt az adatot közli Kutlennek egyik részletesebb életrajza, a Karcsú Antal Arzén tollából J Lévay Mihály nyomán írt életrajz. (Vácz város története, Vác, 1881. IX. k. 278.) Tulajdonképen csak az évszámot illetőleg van eltérés. Melyik hát a helyes adat? 1834 vagy 1835? Minden kétséget eloszlat Kuthen keresztlevele. A kiskunhalasi róm. kat. plébánián a kereszteltek anyakönyvébe 1835-ben 105. folyószám alatt vezették be Barina Vendel keresztelését. A keresztlevél a következő adatokat tartalmazza: A születés és keresztelés ideje: 1835 október 20. A megkeresztelt neve: Vendel. A szülők: Barina János és Bernát Júlia róm. katolikusok: Halas. A költő atyja tanító volt, a keresztlevél professzornak mondja. A keresztszülők: Szőlősi János és Kucka Teréz. A keresztelő pap: Frölich Mihály plébános. Kétségtelen eszerint, hogy Barina Vendel 1835 október 20-án látta meg a napvilágot Halason. Szinnyei is tévesen jelzi születésének idejét. Közeledik Kuthen születésének századik évfordulója. 1935 október 20-a lesz ez a százados évforduló. Timár Kálmán: Csokonai s az Arkádia-pör. Az Arkádia-pör — tudvalevő — Csokonai halála után folyt és tulajdonkép abból a felírásból keletkezett, amelyet Kazinczy a Csokonai közadakozásból létesítendő síremlékére ajánlott, mint odavésendő szöveget és amelynek utolsó sora így hangzott: Árkádiában éltem én is. Az is tudvalevő, hogy a debrecenieknek az egész terv nem tetszett, a felírásnak minden mondatát kifogásolták, de különösen az idézett, az utolsó soron botránkoztak meg, amelyben Kazinczy részéről sicariusi döfést, alattomos támadást láttak Debrecen ellen, hiszen a lexikon azt mondja, hogy Árkádia jó marhalegelő tartomány volt, kivált szamarak számára. Továbbá az is tudvalevő, hogy az Árkádia-per egyrészt a rágalmazással vádolt Kazinczy közt, másrészt az állítólag megrágalmazott városnak és a halottaiban megbántott költőnek, Csokonainak a védői, tudniillik Fazekas Mihály és Kis Imre közt folyt, de azt alig tudja valaki, hogy a pernek egyik részese.