Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Koszorú 167. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 167 Katolikus Szemle. — 1935. évf., 4. sz. Pitroff Pál: A lélek szerepe Petőfi titoklatásában. Petőfi költészetében nincs semmi, ami okkultnak vagy rendellenesnek volna mondható. Ihlete azonban olyan rendkívül mély, hogy titokzatosnak látszó esztétikai szépségeket tár fel. — Alszeghy Zsolt: Szépirodalmi szemle. Pekár Imre: Attila. — R. Berde Mária: Szentségvivők. — Székely Mózes: Csütörtök című regényének s az újabb lírai köteteknek — köztük Bárd Miklós újabb költeményeinek — bíráló ismertetése. — Erőss Alfréd: Scheeben és Prohászka, két modern misztikus. A német és magyar katolikus egyházi férfiú párhuzamos jellemzése születésük százéves fordulója alkalmából. —• 6. sz. Alszeghy Zsolt: Szépirodalmi szemle. Váth János: A déli harangszó.— Szentmihályiné Szabó Mária: Emberé a munka. — Rédey Tivadarné: Kassai ifiasszony, — Kemény János: Kutyakomédia, — Árkossy Károly: A tömegek golgotáján című szépprózai művek bíráló ismertetése. — 7. sz. Szabó Zoltán: A könyv és a falu. A Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségének keretében végzett kutatások alapján készült, érdekes észrevételekben gazdag, hiteles adatokra támaszkodó tanulmány a falusi olvasó és az irodalom viszonyáról. Képes Krónika. — 1935. évf., 15—16. sz. Boldizsár Iván: Pintér Jenőnél, a magyar irodalomtörténetírás művészénél. (Két képpel.) „Ha egy író vagy tudós neve még életében fogalommá emelkedik, az dicsőségesebb minden dicsőségnél. Pintér Jenő elérte ezt." Koszorú. — 1935. évf., 3. sz. Pekár Gyula: Rákóczi és Petőfi. Alkalmi megemlékezés. — Hegedűs Lóránt: Petőfi és Kossuth. „Petőfi és Kossuth lengik körül a szabadságnak azt a kis mécseset, amelyet minden mást félretéve és minden káros divatot elvetve a magyar költőknek kell ápolniok." — (G. J.): A rádió irodalmi politikája. A cikkíró felhívja a figyelmet Németh László irodalompolitikájára s tiltakozik az ellen. „ ... a rádió irodalmi műsora . .. határozott baloldali betörés..., amely a közönséget baloldali irodalmi szellemmel telíti meg... Vájjon nem volna-e helyes, ha a rádió nem pusztán a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartoznék, hanem szellemi részére felügyeleti jogkört kapna — természetszerűleg — a kultuszminisztérium is?" —. (1. b.): A Baumgarten-díj sorsa. „Akik eddig a Baumgarten-díjban részesültek, egy-két kivétellel szinte mindnyájan annak az iránynak egyoldalú képviselői, melyet a díjkezelő kurátor szolgál, a Nyugatnak ..., nem volna-e itt az ideje, hogy az alapítványt ellenőrző magas minisztérium arra szorítsa a kuratóriumot, hogy nézzen körül... valahová oda, ahol a nyugati eszméket magyar elmével bírálják és magyar szívvel értékelik." — 4. sz. Lázár Béla: Az amazonkirálynő. (Részlet egy Pekár-tanulmányból.) Mikor 1920 ban ez a regény megjelent, a világ kaotikus zajában senki sem hallotta meg csendes hangját. Itt az ideje, hogy feléje forduljon a figyelem. A költői álom szépségeit az idő foga nem kezdi ki. Ma vagy később, üde szépségében gyönyörködni fognak benne a tiszta lelkek. — Gáspár Jenő: Lemegy a nap... Novella Mikes Kelemenről. — Vályi Nagy Géza: Petőfi. Vers. — (G. J.): Átértékelés az irodalomtörténetben. Szerb Antal kétkötetes magyar irodalomtörténetének elítélő bírálata. — Babay József: Móra Ferenc emlékezése. Székfoglaló megemlékezés az elhúnyt jeles szépíróról. — N. N.: Petőfi kultusza. Adatközlés. — Felhívás Csengey Gusztáv szobra ügyében. A Petőfi-Társaság 1935 április 14-én mozgalmat indított a Fogoly lengyel című ballada szerzője emlékének a miskolci Népkertben szoborral való megörökítése érdekében