Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam
Műelemzés - Tolnai Vilmos: György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai 26–28. p.
BÍRÁLATOK 27 adoma mindig kerek ée teljes elbeszélés. Rokon továbbá az élet ötlet (vicc) is, de ez is eseménytelen, csupán az értelemnek szóló, elmés, váratlan fordulatú, meglepő egymás mellé állítása lényegileg össze nem tartozó elemeknek. A határokat teljes élességgel megvonni nemigen lehet, mert az említett műfajok gyakran egymásba olvadnak. — Az adoma meghatározása ez lehetne: bizonyos személyre, helyzetre, körülményre jellemző, rövid, néhány mondatba sűrített elbeszélés; hatásának lélektani alapja, hogyha nem történt is meg, megtörténhetett volna s evvel megszerzi a hallgató hitelét. Egy rövid adoma sokszor jobban jellemez, mint egy hosszú fejtegetés (l. a kiváló emberekről szólókat). A csattanó vég, melynek nevettető hatása lehet, nem okvetlenül szükséges, mint az élőben; példa rá György Lajos vagy Tóth Béla könyveinek sok adomája. — A görög anekdota s a magyar adoma szavaknak jelentésbeli erőszakos szétválasztását lényegtelennek tartom, mert mindkettőnek műfaji sajátságai azonosak. — Az adoma lényéhez tartozik, hogy vándorol időn és téren át, sem személyi, sem nyelvi korlátai nincsenek. Lényege megmarad, jelmeze folyton változik; igazi világpolgár, aki mindenütt könnyen meghonosodik; szeret megtapadni híres embereken, eseményeken; gazdátlan, de mindig és mindenütt talál gazdára; ezért jobban állja az időt, mint a nagy műfajok. — A jó elbeszélő vagy író a százados adomát is személyes tulajdonává teszi, helyhez és időhöz köti s így fokozza az érdeklődést és hatást (v. ö. Münchhausen, Eötvös Károly). — Jobban szereti az élő beszédet, mint a rögzítő írást; szájról szájra jár, mint közeli rokona: a pletyka. — A szellem birodalmának szinte minden tartományában honos: történelemben, irodalomban, művelődéstörténetben, néprajzban stb. s ezért értékes forrásuk is lehet. Célszerű volna valamely rendszert kitalálni, amelybe az adomák könnyen feltalálható módon csoportosíthatók volnának, mint például a finn Anti Aarne-féle mese-indítékok rendszere; a Jókaiféle tárgyi osztályozás nemigen megbízható, mert az adoma könnyen szökikegyik osztályból a másikba. A szerző vezérszavak szerint sorakoztatta az adomákat betűrendbe; nagyobb tömegben ez sem célszerű. A könnyű tájékozásért jó lett volna valamennyi adomának rövid foglalatát a cikk elejére tenni, mert acímszavak gyakran nem elégségesek erre. Végül néhány kiegészítést. A források közt föl van véve néhány kiváló emberről szóló adomagyűjtemény ; ehhez hozzátehető, hogy a hírlapok a haláleset alkalmával rendszerint sok adomát közölnek az elhúnytról. — Weber Demokritosa, legalább az én kiadásom, 12 kötetes, 366 cikkel (26. 1.). Temesvári Pelbártnak nem volt hazai kiadása (29. 1.). Szirmay Hungariája először 1804-ben jelent meg (49. 1.). A maga hitt kalmár, Binder Jenő szerint, nem lehet Csokonai verse, EPhK. XXI. 56. (156. 1.) A Micbán-mondának legrégibb alakja, tudtommal, Paulus Diaconusban olvasható, Irodt. K. 1918. 4. 1. (164. 1.) Münchhausennek magyar De Manx nevéről Irodt. 1934. 21. (149. 1.) Perillust említi Katona József a Luca székében, I. 5, továbbá Bánk 1815-i fogalmazásában, III. 3. talán Schiller Haramias hatása alatt, IV. 5. (1831.) Jókai idézete a nürnbergi kódexből (voltakép szólás szerint), hogy csak az elfogott tolvajt szabad fölakasztani, nem tartozik a „rátóti ítélet" címszó alá (191. 1.). A Szent Ágoston és a tenger vizét merítő gyermek legendája szépen meg van örökítve a budapesti Szent István-bazilika déli tornyának szoborművében (206. 1.). Helyes lett volna a 250 elemezett adoma közül kiemelni a tisztán magyar származásúakat (22, 107, 132, 150, 219) annak bizonyságául, hogy