Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Kisebb közlemények - Benkó Barnabás: Magyarázat Csokonai egyik bordalához 121–123. p.
ezért is fontos, hogy a vers egyik, homályosnak tetsző részét helyesen magyarázzuk. A bor kedvelésére buzdító költő az első versszak végén ezt mondja: „Vigadj, öcsém! maholnap Zsákjába dughat a pap." Különösképen hangzik, hogy a pap az embert zsákba dughatja. A pap és a zsákfogalom összekötése manapság csak a papzsák kifejezésben él s ez utóbbit a telhetetlenség jelképének tekintik. E szólás eredete a papi dézsmaszedők és a kolduló barátok túlságos buzgóságára utal; ezek ugyanis ügyeskedéseikkel minél több adományt igyekeztek a hívőktől kierőszakolni. Éppen ezért e kifejezésnek „barátzsák" változata is előfordul. (Marg. 42. 1., Dugonicsra és Faludira való utalással.) A papzsák kifejezés egész mondattá, közmondássá is bővült. Sirisaka és Margalits* közmondásgyűjteményeit s azok forrásait átvizsgálva azt találjuk, hogy az idevágók túlnyomó többsége a Feneketlen, mint a papzsák alapképletre vezethető vissza, és itt a papzsák anyagi javak gyűjtőhelyének gondolandó, de ember nem kerülhet bele. Hogy ember is kerülhet a zsákba, erre — a közismert gyűjteményekben — csak egy szólást mondást találunk : : Úgy vagyok, mint pap a zsákban. (Szorult helyzetben.) De itt meg épp a pap került a zsákba, nem ő dug bele mást. A veszprémmegyei szólásmód gyűjtője — Bánóczi József — nem közölte az anekdotát, amely alapul szolgálhatott. Ez a mondás semmikép sem alkalmas Csokonai sorainak megmagyarázására. Margalits könyvében azonban találunk egy ilyen darabot is „barát"' címszó alatt:: A barátok zsákjába jutott." A gyűjtő magyarázatkép zárójelben megjegyzi, hogy ennek értelme: „vége", és a mondás forrásául Dugonicsot jelöli meg. Tényleg, Dugonics gyűjteményének „Negyvennyolcadik szak"-ában „Szerencsétlenek" címszó alatt többek közt megtaláljuk az előbbi szólásmódot. A csoport többi darabja is, legnagyobb részben szerencsétlen és végveszélybe jutott emberről szól, úgy látszik tehát, mintha e szólásmód adná meg a kulcsot a két verssor értelméhez. Csokonai sorának és a szólásmódnak „pap-barát" változata nem döntheti meg a magyarázatot, mert e két rokonértelmű szó a közmondásokban váltakozva szerepel. De hogy kerülhet az ember a barát vagy a pap zsákjába? Elevenen vagy holtan? Csokonai sorai azt sejtetik, hogy holtan. Hiszen a költemény a kor divatja és Anakreon szelleme szerint írt bordal, s ezekben logikusnak veendő a halál gondolatának feltűnése. Ezt vallotta — mint cikkünk elején említettük — az anakreoni dalok lényegét jól ismerő költő is. Csokonai tehát arra céloz, hogy s Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve. Pécs, 1890. 52. 1. 4 Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Bio. 1896. 602. 1. 5 Margalits, 764. 1., Nyelvőr, 5. évf., 466. 1. , Margalits, 41. 1. 7 Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged, 182Г0. II. 280. 1.