Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Figyelő - (K. S.): Angyal Dávid 80 éves 41. p. - Kristóf György: Jókai: Erdély aranykora – a színpadon 41–42. p.
Angyal Dávid 80 éves. Tudományos eredményekben gazdag életpályájának kiemelkedő állomásán folyóiratunk is tisztelettel köszönti az agg tudóst. Alkotótevékenységére döntő jelentőségű hatással volt tanára, Gyulai Pál és baráti köréből Péterfy Jenő és Riedl Frigyes. Tanulmányai essay-irodalmunk legkiválóbb hajtásai. Ezek közül, mint a két legkitűnőbbet, a Kölcsey Ferencről és mesteréről, Gyulai Pálról írottakat kell, hogy kiemeljük. Kiváló hely illeti meg Széchenyi problematikus alakját megvilágító tanulmányait és a Falk— Kecskeméthy levelezést bevezető Magyar hírlapirodalom történetét (1849—600). Kritikai kiadásai is mintái a magyar irodalomtörténeti forráskiadásoknak: Kisfaludy Sándor, Kölcsey, Péterfy műveinek teljes filológiai apparátussal készült gyűjteményei. Széleskörű érdeklődése később a történelem tanulmányozása felé fordította figyelmét, de ezekben a munkáiban is megtartotta irodalomtörténeti tanulmányainak fő jellemvonásait: a páratlan műgondot és stílusának művészi választékosságát. Kívánjuk, hogy szellemi életünk gazdagítására még sokáig alkothasson friss és töretlen munkakedvével. (K. S.) Jókai : Erdély aranykora — a színpadon. A Délibáb 1853. évf. 641—2. lapján a Vidéki szemle rovatban I. jegyű tudósító április végén, Szatmárról keltezve, a következőket írja: „Műkedvelő társulatunk előadásait egy időre rendes színészek váltak föl Pázmán Mihály igazgatása alatt... Holnap pedig kellemes estét fogunk élvezni, Kelemen diák adatik elő Pázmán M. igazgató jutalomjátékával, Jókai Mór Erdély aranykora című jeles regényéből, színre alkalmazva Haray Viktor által, mely már Nagybányán általános tetszéssel fogadtatott." E tudósítás szerint Jókainak első színpadra átírt, dramatizált regénye az Erdély aranykora. Igaz, nem Jókai alakította át drámává. Jókai ekkor még ilyesmivel nem foglalkozott, csak az elmúlt század hetvenes éveitől kezdve írta át drámának egyik-másik regényét. Az első Jókai-regénynek, az Erdély aranykorának dramatizálója Haray Viktor, Teleki Sándornak barátja és titkára, Petőfinek is ismerőse. Haray érdekes pályát futott meg: titkár, író, gazdatiszt és színész volt, ahogy a sors hozta. Színdarabokat is írt. E tudósítás szerint is ő írta át a Jókai regényét regényes korrajzzá. Regényesnek regényes lehetett, de a korrajz jelző sehogy se találhat rá. Hisz már maga a regény is, melynek cselekménye a Cserei Históriájából van véve, még a Jókai korrajzai között is igen regényes. De zavaros a tudósító fogalmazása a darab címét illetőleg is. Kelemen diák volna, ahogy S. tudósításából következnék? Ezt a Jókai regényéből sehogy se lehet megérteni, a regényben tárgyi alapja nincs. Kelemen diák nevű szereplő nem fordul elő benne. Aztán Harag Kelemen diák c. színdarabot nem írt, Szinnyei nem említi, pedig felsorolja Harag színdarabjait (Szökött színész és katona, Töredék egy menekült naplójából, A nagyságos urak, Az első szerelem). A Kelemen diák c. színdarab más tárgyú, más darab volt s nem az Erdély aranykorának az átdolgozása. Vagy a tudósító, vagy a nyomda hibájából hiányos, zavaros a híradás szövege. FIGYELŐ