Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1939. 28. évfolyam
Kisebb közlemények - Csapodi Csaba: Zichy Nándor és Jókai Mór irodalmi kapcsolatai 90–92. p.
Zichy Nándor és Jókai Mór irodalmi kapcsolatai. .Jókai hagyatékában, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának kézirattárában néhány levél található, melyeket Zichy Nándor gróf intézett a nagy magyar regényíróhoz. A levelek a XIX. század 60-as éveiből származnak és egészen új fényt vetnek e két érdekes egyéniség közt fennálló kapcsolatra, amelyet eddig csak felületes és véletlen összeköttetésnek hittünk. Ez a körülmény pedig annál érdekesebb, mert hiszen a későbbi évtizedekben áthidalhatatlan elvi ellentétek állottak a szélsőségesen liberális felfogást valló Jókai és az egyházpolitikai harcok konzervatív gondolkozású vezetője, Zichy Nándor gróf között. Érdekes részletesebben megismerkednünk ezeknek a leveleknek a hátterével, mert Jókai politikai nézeteinek megismeréséhez is közelebb visznek. 1862 januárjában az abszolutisztikus kormány hivatalos lapjában, a „Sürgöny"-ben, valamint a kormány által támogatott „Pesti Hirnök"ben, másrészről a „Pesti Napló"-ban nagy vita folyt. A kormánylapokban Kovács Lajos, Zichy Antal gróf és Kecskeméthy Aurél a nemzetnek szemére vetették a halogatás politikáját, a „török fatalizmust", vagyis a közismert passzív rezisztenciát és aktivitást ajánlva, felszólították, hogy egyezzék ki az összbirodalmi tanács gondolatával. Kemény Zsigmond, a „Pesti Napló" szerkesztője természetesen visszautasította ezeket az ajánlatokat; kijelentette, hogy a nemzet nem engedhet jogaiból és ezért hű marad Deák Ferenc politikájához. Ebbe a vitába akart beleszólni Zichy Nándor gróf is „Alapkérdések" című cikkében, melyben a leghatározottabban a szigorú alkotmányosság álláspontjára helyezkedik: nem alkudozhatunk törvényes alapjaink rovására. Ez a cikk lett a kiindulópontja Jókai és Zichy gróf barátságának. Zichy Nándor, mint Deák Ferenc föltétlen híve, eredetileg a „Pesti Napló"ban akarta közöltetni az „Alapkérdések"-et, Kemény Zsigmond azonban nem merte közölni az éleshangú dolgozatot, hiszen abban az időben nagyon könynyen kapott többhavi börtönt író és szerkesztő egy-egy, a kormánynak nem tetsző megnyilatkozásért. Minthogy tehát a „Pesti Napló" nem vállalkozott a közlésre, Zichy Nándor a nemrég Jókai szerkesztésében megindult „A Hon" című lapnak engedte át művét. Az esetet magát Jókai két helyen is részletesen elbeszéli. Első alkalommal a „Politikai Divatok"-hoz írt utóhangban, másodszor pedig 1896-ban, amikor Zichy Nándort ellenfelei sokat támadták, a „Nemzet"-ben. Lehet, hogy Jókai kissé kiszínezte a dolgok elbeszélését, helyenként talán nem teljesen megbízható, de nagyjából megfelel a valóságnak. A „Hon"-t Tisza Kálmán, Almássy Pál, gróf Károlyi Sándor, báró Podmaniczky Frigyes, gróf Keglevich Béla, Ivánka Imre, Beniczky Lajos és még mások alapították és Jókait bízták meg a szerkesztéssel. A lapot általában a határozati párt orgánumának számították. Ez a párt az uralkodó és a nemzet viszonya, a kiegyezés módozatai tekintetében Deák felirati pártjánál szélsőségesebb álláspontot foglalt el. A fődolog azonban az volt, hogy ez a lap is a Schmerling nevéhez fűződő átmeneti abszolutizmus, a provizórium rendszere ellen irányult, politikai iránya azonban ekkor még nem volt oly határ