Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1940. 29. évfolyam
Tanulmányok - Dénes Tibor: Tolnai Vilmos esztétikája 96–107. p.
kesztője volt a kormány félhivatalos német orgánumának, a P. Lloyd-пак. 1927-ben ünnepelte ötvenéves hírlapírói jubileumát s ekkor kinevezték a felsőház tagjává. 1929-ben pedig megkapta a Corvin-koszorút. Kormánymegbízásból többször vett részt külföldi tárgyalásokon. 1928-ban, Morsz. egyik kiküldöttje, éles harcot vívott a Népszövetség tanácsülésén a kisantant képviselőivel amiatt, hogy a m. sajtótermékek elől elzárják országuk határait. — Polit, cikkeken kívül fiatalabb korában verseket és novellákat is írt. Írásaival az izr. felekezeti sajtót (Egyenlőség, Mult és Jövő, utóbbiban 1913. A zsidóság és a publicisztika c. cikke) is fölkereste. — Munkái: A bánat dalaiból. Bp., 1879. — La Traviata. Dalok egy eltévedt nőhöz. U. o., 1881. — Banus Bánk. Trag. in 5 Ausz. Irta Katona József. Ford. Berlin, 1911. (Bemut. Berl., 1911. V.) — Jegyei és álneve: (X) és Yerax (P. Lloyd); —é—; (f); (v) (B. Napló). WEINER ISTVÁN, dr., dalszövegíró és zeneszerző, megh. Bpesten 1940 március 9-én. —• Munkája: Baumann-album. Baumann Károly kupléi. Bp., (1909).— Szinnyei szerint kéziratban: Orfeum és cabaret c. műve. ZBORAY MIKLÓS, dr. jur., ügyvéd, szül. Gyulafejérvárt 1866 augusztus 30-án, megh. Bpesten 1940 február 22-én (tem. 1.). — R. M. 1901—18. a marcali kerület országgyűl. képviselője volt néppárti programmal. 1907/18. az Alkotmány vezércikkírója volt. ZSIRKAY JÁNOS, hírlapíró, szül. Nagyváradon 1880-ban, megh. Rákospalotán 1940 február 28-án (tem. 1.). — R. k. Szülők: Zs. Károly, Müller Erzsébet. Középiskolái elvégeztével beutazta Ausztriát és Olaszországot. Visszatérve hazájába, több vidéki lap szerkesztőségében dolgozott. Az 1914/18. háborúban megsebesülten szerb hadifogságba került s 1914. decemberében Nisben Robot c. egy 3 felv. színdarabot írt, melyet egy ideig kórházi szalmazsákjában rejtegetett, majd magával vitt Olaszországba, ahová a szerb hadifoglyokat továbbították. Amikor 1917-ben más hadifoglyokért kicserélték, kéziratát a cenzúra visszatartotta s csak több hét után küldték utána a svájci vöröskereszt útján. Színrekerüléséről nincs tudomásom. Épp így nem került színre Beatrix c. drámája sem, mely 1907-ben elnyerte az Akadémia Kóczándíját. A háború vége Szegeden érte, ahol 1919-ben ő szerkesztette a szegedi ellenforradalom első sajtótermékét, az Uj Morsz.-ot, majd a szegedi Uj Nemzedék szerkesztője lett. 1922-ben Szegedről Bpestre került s az 4 Nép b. munkatársa lett. 1922/27. a II. nemzetgyűlésen a tarpai kerületet képviselte pártonkívüli (utóbb fajvédő) programmal. Utolsó éveiben a Kis Ujs. szerkesztője volt. — Novellái és regényei: B. Hirl. (1906. Leventa, 09, 11/14, 17; 1918. Léda. Társad, reg.), Élet (1911, 13/4), Soproni Napló (1911. A csalók. Vígj. 1 felv., 1911), P. Hírl. (1913), stb. — Munkái: Leventa. Bp., 1906. — Ács Feliciánné. Regedráma. Hol?, 1910. — Halál szekerén. Hol?, 1910. — Pongrác mester. Drámai játék. Bp., 1926. G. P. Felelős szerkesztő és kiadó: Alszeghy Zsolt, Budapest II, Hattyú-utca 7. 33.764. — K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940. (F.: Thiering Richárd.)