Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1940. 29. évfolyam
Kisebb közlemények - Alszeghy Zsolt: Egy Habsburg-párti Árpád-eposz 124–128. p.
csak a „borítani" ige, az pedig nincs a szövegben... Ne nézze ezt senki filozopteres „agyonmagyarázásnak" részemről, ez így van! Végül: a fordítók felfogása is előadásomat igazolja. Dux Adolf elméjében pl. még csak fel -se villant a ,,haj"-nak a lehetősége: ő is maradt az eredeti szövegnél: „Mit einem Trauermantel sollten sie Den iipp'gen Leib umhüllen lieber, um Doch äuserlicli zu trauern für die Opfer, Die ihre Unerstättlichkeit ins Grab Gestürzt! "" Mohácsi Jenő pedig most kiadásra került fordításában még határozottabban mondja Katona szavait : Bei meiner Seele, lieber sollten Sie einen Trauerschleier knüpfen Sich an den Bauch — um doch im Äussern Trauer zu zeigen für die Ärmsten, Die sie ins Grab gestossen — Ezekben próbáltam bizonyítani, hogy a kiadások szövege a helyes mind filológiai, mind értelmi szempontból. Hosszúra nyúlt fejtegetéseimbe foglaltakat tagadni lehet — bár „tényeket tagadni, Galamb szerint is, tudománytalan valami" —, de a tagadást indokolni alig... Bory István: Egy Habsburg-párti Árpád-eposz. .. Zalán Futásának centennáriumakor megjelent tanulmányok sorában e sorok írója kísérletet tett arra, hogy nagy vonásokban megrajzolja az Árpád-eposz tervének alakulását a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Csokonai Vitéz Mihály tervének jellemzésénél Haraszti Gyula megállapítását („Csokonai hősei, köztük Árpád is, XVIII. századbeli szentimentális szerelmesek") egy német regének ismertetése révén igyekeztem a kor ízlésével alátámasztani. Ez a német rege Jos. Alois Gleich Sagen der ungarischen Vorzeit. Ein Gegenstück zu den Sagen der Vorzeit von Veit Weber. Wien, 1800. c. kötetében látott napvilágot, tipikus hajtásaként az osztrák történeti költészetnek. Az elbeszélés címe (Mazarna, oder die Wunderhöhle) nem igen sejtteti, hogy a csodás barlang tündére mellett a magyar honfoglaló, Árpád a hőse. Semmivel sem több benne a történeti valóság, mint a századforduló divatos Ritterroman-magyarításaiban, amelyekről György Lajos tanulmánya ad számot. A név és az időpont történelmi, a mese nemcsak költött, de elképzelhetetlen. Nem is lenne érdekessége, ha 1824-ben magyar nyelven nem jelent volna meg a verses fordítása. Ezt irodalomtörténeti kutatásunk eddig eredetiként tartotta számon Kisfaludy Sándor regéinek utánzatai között. A címlap nem is utal forrására; Íme: A Fiatal Árpád a Mazarnai Barlangban. Eredeti rege a 85 Bánk bán. Drama in fünf Acten von J. К. Aus dem Ungarischen metrisch übersetzt von Adolf Dux. Leipzig; F. A. Brockhaus. 1858. 1 A Zalán futása. Budapest, 1926. 1 EPhK. 1913. 587. sk. lk.