Kozocsa Sándor szerk.: Irodalomtörténet, 1942. 31. évfolyam
Műelemzés - Romhányi Gyula: Lengyel Tamás: Gróf Teleki László 200. p. - –a.: M. Beleznay M. Cecilia: A Felsőmagyarországi Minerva 1825–1836 200–201. p.
hivatásról, törökről, európai összetartásról s az mennyire döntötte el gyakorlati magatartását. Erasmus, mint az oszthatatlan „respublica Christiana" legfőbb védelmezője a törökellenes vállalatot kívánta, de előfeltételének az európai „polgárháború" megszüntetését tartotta. Ebben a szellemben segített közvetíteni a János és Ferdinánd közötti trónviszályban is s ezért fordult el János királytól, mikor az a magyar missziót föladva török segítséghez folyamodott. Ugyanekkor azonban, mivel minden dolgot az eszmék felől tekintett, a törökben sem tudott szörnyeteget látni, hanem olyan népet, amely rábeszéléssel megtéríthető. Erasmus magyar barátai aligha osztoztak ebben a hiedelmében s ezért még jobban igyekeztek az európai összefogás ügyében közremunkálni. A T. Waldapfel Imre által nagy szorgalommal fölkutatott ismeretlen adatok, összefüggések, mélyreható értelmezések ismeretében az erasmusi szellemi magatartást a török kérdést illetően ezentúl erkölcsileg pozitívnek kell fölfognunk, gyakorlati szempontból azonban még mindig legalább is hatástalannak. Az erasmisták ezenfelül valóban elszigetelődtek és visszahúzódtak tanulmányaik körébe. Kardos Tibor: Lengyel Tamás: Gróf Teleki László. Bp., 1942. (Franklin.) 1781. A Szekfű Gyula szerkesztésében megjelenő Magyar életrajzok-sorozatban újabb Teleki-életrajz látott napvilágot. A Kegyenc évszázados ünneplése alkalmával több megemlékezés történt Teleki Lászlóról. Főképen politikai szerepléséről. Lengyel Tamás könnyed előadásban világosan és élvezetesen összefoglalja a Teleki Lászlóról szóló meglehetősen nagy és bőséges irodalmat. Mélyen belenyúl az emigráció életébe, jóformán ez teszi műve gerincét. Teleki lobogó szenvedélyessége szinte áthevíti magát az írót is és hőse rapszodikus életét gördülékenyen, lényeges vonásokra szorítva rajzolja meg. Teleki, a politikus áll előttünk, irodalmi munkássága érdemi színvonalon jut szóhoz a tízéves könyvecskében. Az események gyors előadásában világosan látjuk Teleki alakját, de a történelmi események bőségében kissé háttérbe szorul a lélekrajz, ami voltaképen feltárná előttünk Teleki László felfogásának, életszemléletének indokait. Lengyel Tamás kitűnően összefoglalja Teleki László életét a múlt század mozgalmas életének keretében. Nem időzik feleslegesen a nem kellően bizonyítható mozzanatok mellett. Teleki tragikus végének összes indítékait elmondja, de tárgyilagos szemlélettel nem foglal állást egyik vélemény mellett sem, hiszen örök rejtély fedi tulajdonképen a revolver dörrenésének okát. A könyv hasznos munka, élvezetes összefoglalása a múlt század magyar politikai problémáinak, amelyek a nemzet és uralkodóház viszonyát állandóan robbanásra készen tartották. Romhányi Gyula: M. Beleznay M. Cecilia : A Felsőmagyarországi Minerva 1825—1836. Eger, 1942. Szerző. 62 (2) 1. Örvendetes, hogy a magyar irodalmi tanszék tanárai egyre több sajtótörténeti tárgyat dolgoztatnak fel, mert e sok tekintetben még kiaknázásra váró munkaterületen gazdagon van megoldásra váró feladat. Beleznay értekezése kimerítő forrástanulmányok alapján igyekezett Felsőmagyarországnak, helyesebben Kassának erre a fontos, XIX. században keletkezett folyóiratának életére minél élesebb fényt vetíteni. A Felsőmagyarországi Minerva c. „nemzeti folyóírás" 1825. január havában indult meg 403 előfizetővel. Szerkesztője és mecénása Dessewffy József. A lap enciklopédikus jellegű, tudos