Kozocsa Sándor szerk.: Irodalomtörténet, 1942. 31. évfolyam
Figyelő - Hírek 161. p. - G. P.: Elhunytak 161–168. p.
FIGYELŐ 167 volt. A fogságból tengeri úton 1920 novemberében hazatérve, 1921 januárjában a budapesti Ujs. külpolitikai rovatvezetője lett. Még ez év augusztusában megnősült s miután felesége, akinek Vadrózsa asszony c. könyvében állított emléket, 1926 februárjában meghalt, néhány évi özvegység után másodszor is megnősült. Ekkor vette el Hinterecker Margitot. Gyermekkora óta gyomorbajban szenvedett s a gyomorvérzés következtében beásott fehérvérüség vitte a sírba. Mint meggyőződéses spiritiszta szerkesztette a Spiritiszta Szemlé-t. Versei és novellái kül. .lapokban, de főleg a M. írásban. — Munkái: A könnyek fátyolában. Versek. Nagykanizsa?, 1911. — Mert fáj az igazság. Versek. U. o. , 1913. — Az én ablakom. Lírai írás a hadifogságból. Bp., 1921. — Lucrecia Borgia. (Női Arcképek. 5.) U. o., [1921] . — A balatoni gróf. Reg. U. o., 1923. — Spiritizmus. Népsz. ismertetés. U. o., 1923. — A jégvirágos ablak. Dráma. U. o. 1925.— Vadrózsa asszony. Versek. U. o., [1927]. — Nincsen halál, csak élet. Spiritiszta világkép. U. o., 1932. — A zöld vadász. Drámai költ. ТТ. о., 1933. — A végtelen országútján. Reg. U. o., (1934). — Szerelem és lélek. Novellák. U. o., [1936]. — Hasad a hajnal. Színm.J. u., 1939. — Van túlvilág. U. o., 1940. SZAKÁCS ANDOR (szenterzsébeti), hírlapíró, szül. Kecskeméten 1877. november 18-án, megh. Budapesten 1942. február 22-én (tem. 1.). — Ref. Szülők: S. István, Pólya Róza. Tanulmányait a kecskeméti ref. gimn.-ban és a budapesti egyetem jogi karán végezte, ahol államtud. vizsgát tett. Hírlapírói pályáját a Morsz. szerkesztőségében kezdette. Innen Szegedre került, a Szegedi Naplóhoz, ahol 3 évig dolgozott. 1902-ben megalapította a Szeged és Vidéké-t, majd a Szegedi Ujs.-ot. 1907/12. a B. Hirl., 1912/13. Az Est munkatársa, 1914/17. a Morsz. és 1917/19. az általa alapított Virradat fel. szerkesztője volt. 1919 szeptemberében min. tan. rangban a Friedrich-kormány sajtófőnöke lett s ez állásától a Huszár-féle koncentrációs kabinet megalakulásakor vált meg. Ekkor államtitkári címet kapott. 1922 áprilisáig főszerkesztője volt a Virradat-nak. Ekkor a békési kerület nemzetgyűlési képviselője lett az ellenzéki 48-as Kisgazda-Földmíves és Polg. Párt programmjával. Az 1926-i ált. választásokon kimaradt a parlamentből s ekkor megalapította a Mai Nap c. napilapot, melynek főszerkesztője lett. 1931/35. régi kerületét újból képviselte a parlamentben. Pártonkívüli programmal nyerte el mandátumát, de később csatlakozott a Függetl. Kisgazdapárthoz. Legutóbb a Függetl. Kisgazda fel. szerkesztője és kiadója volt. — Munkái: A fekete szivárvány. Regényvázlat. Szeged, 1900. — Egyetlen orvosság. Reg. U. o., 1904. — Ifjúság kedélye. Reg. U. o., 1904. — Szabad szerelem. Reg. U. o., 1904. — Ezek közül az Egyetlen orvosság először: Szegedi Napló 1901.161—251. sz. TAHY ENDRE (tahivári és tarkeői), dr. jur., m. k. kormányfőtanácsos, ny. vármegyei főjegyző, szül. 1879-ben, megh. Balatonfüreden 1942. május 28-án. — R. k. Középiskoláit Ungvárt, a jogot Bpesten végezte s az ú. n. kereszt-mozgalom idején az Egyetemi Kör elnöke és az ifj. Ker. Nemz. Párt vezére volt. 1901/19. Ung vme tisztviselője volt. A cseh megszálláskor Budapestre került s a közélelmezési minisztériumba nyert beosztást, melynek 1924/5. felszámolását mint osztályfőnök irányította. Azóta kótaji birtokán gazdálkodott. Főmunkatársa volt az Ung c. lapnak s évekig fel.szerkesztője a Határszéli Ujs.-nak.