Barta János szerk.: Irodalomtörténet, 1952. 40. évfolyam
Műelemzés - Lengyel Dénes: Gárdonyi Géza: Egri csillagok 242–245. p.
(71. 1.). Ez is zavaró kép, mert a Kék foltok nyelvünkben tettlegesség nyomait jelentik — Csokonai is így mondja egy pajzán versében: „Nem visel még semmi kéket..." „Csokonai látta a hétrétgörnyedő lakájokat, akik előremarják magukat a vagyon, a pozíció felé..." — ez is elég szembetűnő képzavar. Mindezeket a kisebb-nagyobb szerkesztési, időrendi, kortörténeti és stiláris hibákat leszámítva, az egész kép, amelyet Révész Ferenc Csokonairól ad, megfelelő. Helyesen emeli ki a költő világnézetének alapvonásait: a szabadságszeretetet, hazafiságot, természettudományos szemléletét és a kizsákmányolók bírálatát. Megmutatja, hogy a legnyomorúságosabb években mennyit tett nemzeti művelődésünk fejlesztéséért. Olyan verseket és versrészleteket idéz, amelyek magukban is alkalmasak a költői megszerettetésére. Ha néhol túlságosan radikálisnak festi is Csokonai politikai szándékát (pl.: „A nemesség által terjesztett szemérmetlen hazugságot akarta szétszaggatni az Árpádiászban" 119. 1.), nem torzítja el a valóságot az „aktualizálás" kedvéért, így, ha nem hibátlanul is, de mégis a költő népszerűsítését, széleskörű megismertetését szolgálja. * A „Légy jó mindhalálig"-nak, Móricz felejthetetlenül szép kisdiák regényének egyik kezdő motívuma, a Csokonai-könyv. Nyilas Misi meglátja egy kirakatban,, hónapokig nézegeti, amíg bátorságot vesz, hogy bemenjen megvásárolni — Haraszti Gyula Csokonai életrajzát. „Hát ez a könyv nem az volt, aminek ő gondolta, nem a Csokonai versei voltak benne, hanem valami fecsegés az életéről. Az első oldalán, ahogy olvasni kezdte, mindjárt olyat olvasott, amiből egy szót sem értett. «A physiologia által ma már igazsággá emelt ama sejtésnek, miszerint a léleknek minéműségei s ereje ép úgy által mennek a származással együtt a gyermekekbe, mint a testéi, a szellemi öröklésnek érdekes példája Csokonai Vitéz Mihály». Ezt sokszor kezdte, próbálta olvasni, de nem értette." Nyilas Misi csalódása tanulság mindnyájunknak, akik az irodalom népszerűsítésével foglalkozunk, hogy ismertetéseink méltók legyenek nagy íróinkhoz, és méltók legyenek a dolgozó milliók kulturális érdeklődéséhez. Vargha Balázs GÁRDONYI GÉZA : EGRI CSILLAGOK Magyar Klasszikusok, I—II. kötet. Szépirodalmi Könyvkiadó 1951. Bevezette: Bóka László Gárdonyi regénye méltán kerül a Magyar Klasszikusok sorozatában az olvasó asztalára. A millenáris évek soviniszta álhazafiságával szemben a népi hazaszeretetnek csaknem eposzi ábrázolása bátor állásfoglalást jelent és kiemelkedő helyet biztosít az Egri csillagoknak haladó hagyományaink között. Bóka László terjedelmes bevezetésével részletesen kell foglalkoznunk. Ezt kettős céllal tesszük. Meg kell vizsgálnunk elemzésének menetét, megállapításait bírálnunk kell, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ebből az alkalomból általánosítani próbáljuk a regényelemzés gyakorlatát, melyre az utóbbi publikációk során oly sok jó és helytelen példát hozhatnánk. Vargha Balázs fölveti azt a kérdést: milyen követelményeket kell emelnünk az irodalomtörténeti népszerűsítő munkákkal szemben, milyen szabadsággal használhatják föl a népszerűsítő munkák szerzői az eredeti kutatásokon alapuló részlettanulmányokat, szükséges-e a fölhasznált források filológiai pontosságú megjelölése, stb. Ez a kérdés elvi kérdés s nemcsak a szorosan vett népszerűsítő munkákkal kapcsolatban merül föl, hanem a tankönyvekkel szemben is fölvethető. Az Irodalomtörténet készséggel hozzájárulna e kérdés elvi megvitatásához. (Szerk.) :242