Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1956. 44. évfolyam
Kisebb közlemények - Vargha Kálmán: Az Új Magyar Múzeum-sorozat terve 454–456. p.
A sorozat Kaffka-kötetében Kaffka Margit kiadatlan naplóit és leveleit adjuk közre. Kaffka Margit barátnője és egyben közeli rokona birtokában levő dokumentumok képezik majd a kötet törzsanyagát. A tervek szerint a különböző periódusokból való és meg-megszakadó Kaffka-naplókat időrendi sorrendben, néhány — folyóiratban már publikált — önvallomással kiegészítve közöljük. Igen érdekes és ismeretlen dokumentum Kaffka Margitnak kisfiáról írt naplója. Előreláthatólag szintén ebben a kötetben fog megjelenni Kaffka Margit második férjének naplója, amely az írónő életrajzához becses dokumentumokat szolgáltat. Az Új Magyar Múzeum tervében jelentős helyet akarunk biztosítani az irodalmi programnyilatkozatoknak és irodalmi vitáknak. Külön kötetben adjuk ki a különböző irodalmi mozgalmak, csoportosulások, társaságok, folyóiratok elvi programcikkeit és egyéb hasonló megnyilatkozásait, manifesztumait a századforduló ún. Nyugat előző folyóirataitól a Kelet Népében és a Magyar Csillagban megjelent elvi programnyilatkozatokig , tehát a második világháború éveinél zárjuk le ezt a gyűjteményt. Előreláthatólag két kötetet fog megtölteni a Nyugat körüli viták anyaga. Ez a gyűjtemény majd áttekinthető képet ad a Nyugat harcairól. A Nyugat körüli viták anyaga jórészt nehezen hozzáférhető régi napilap és folyóiratkötetekben lappang. A kor irodalomtörténeti feldolgozása nem nélkülözheti e fontos dokumentumok összegyűjtését és kiadását. A gyűjtemény tervek szerint tartalmazná a Holnap-vita, a Duk-duk affér, az Osvát—Hatvanyvita, a Huszadik Században megindult író és társadalom vita, a Nyugat és a Tett, a Nyugat és a Ma vitáját, az Ady—Rákosi Jenő vita, a „Kettészakadt irodalom" vitája, a Toll-vita, továbbá a Móricz Zsigmond csehszlovákiai útját követő viták anyagát. Külön kötet reprezentálja a sorozatban a két világháború közötti magyar emigrációs irodalmat is. A kötet anyaggyűjtése kiterjed a bécsi Jövendő, a Diogenes, a moszkvai Új Hang, Sarló és Kalapács, a párizsi Üzenet, a kolozsvári Korunk, a csehszlovákiai Az Út című lapok stb., valamint a hazai féllegális sajtótermékek, a 100%, a Társadalmi Szemle, a Gondolat stb. elvi, irodalompolitikai cikkeire és tanulmányaira. Több levélgyűjtemény is szerepel az Új Magyar Múzeum tervében. Ezek között a legnagyobb érdeklődésre a mintegy ötezer levelet tartalmazó Kosztomartűz-levélgyűjtemény számíthat. Ez a gyűjtemény három nagy témakört foglal magába : a magyar írókkal, a külföldi írókkal folytatott levelezés anyagát és az életrajzi (családi) vonatkozású levelezést. Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi 1904-től 1919-ig egymással folytatott levelezésének anyaga is kiadásra kerül a sorozatban. A kor számos fontos irodalmi, esztétikai, filozófiai vonatkozású kérdése felszínre kerül a három nagy író fiatalkori levelezésében. A Bartók-levelezés kiadásának tapasztalatai arra indítják a sorozat szerkesztőit, hogy azoknak a klasszikus íróknak levelezését, akiknek életművéből kritikai jellegű teljes kiadás készül, helyesebb a kritikai kiadás levelezés-kötete előtt már előbb kiadni. Az első Bartók levélgyűjtemény és a további kötetek megjelenése újabb és újabb lappangó Bartóklevelek, sőt levélgyűjtemények felfedezését eredményezte itthon és külföldön is. A könyvalakban kiadott levélgyűjtemények megjelenése után a magánkézben levő leveleket könnyebben és szívesebben ajánlják föl, mint puszta felhívásokra. Móricz Zsigmond levelezésének teljes gyűjteményét éppen ezért már a kritikai kiadás megindulása előtt kiadjuk az Új Magyar Múzeumban, abban a reményben, hogy a gyűjtemény megjelenése után újabb levelek fognak felbukkanni, és a kritikai sorozat levelestárában már egy még teljesebb anyag publikálható-Az Új Magyar Múzeum kötetei egy konkrétabb, anyagszerűbb, tehát történetibb , hitelesebb irodalomszemlélet kialakítását munkálják majd. .456