Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.
alig van szó szerint elfogadható visszaemlékezése, bár valamennyinek megvan a kifejthető, részben az elvi vonatkozásokat, részben a tényleges adatokat illető reális alapja. Elsőnek Fekete Sándor a Valóság 1947. novemberi számában közli Vasvári Pálnak az „Indítvány az iparűző és kézműves ifjúság ügyében", a megyei választmányban 1848-ban előadott beszédének vázlatát, amely csaknem egy évszázadon át kéziratban porosodott s amely Jókai idézetének tényanyagával lényegében egyező adatokat tár fel : „A forradalom legelső napján számos iparűző nevében jelenti egy lelkes hazafi, miszerint ő a bizalmát bíró kézművesekből egy külön sereget alkot, mely három nap alatt ágyúkkal bánni megtanul, s akkor ha kell, az új épületet a forradalom számára lefoglalja."37 A két idézett szövegrész egybevetése műfaji és elvi különbségek ellenére is tanulságos. Mindkét szerző azonos eseményről emlékezik meg, bár Jókai hosszadalmasabban és rémisztőleg tárja fel azt, amit Vasvári a beszédvázlatban szűkszavúan és helyeslőleg lejegyez. Az időpont megjelölése azonos : Vasvári szerint „a forradalom legelső napján", Jókai szerint pedig március 15-én a múzeum előtti népgyűlés után a budai helytartótanács meglátogatása előtt történt az eset. Mindkét közleményből a tömegek felfegyverzésének igényéről van szó. Vasvári szerint az „új épületet" Jókai szerint pedig a „Neugebäudet", vagyis ugyanazt az épületet akarják lefoglalni a forradalom számára. Vasvári utal arra is, hogy honnét fakad az említett mozzanat elhallgatása : „Én a tervnek lelkemből örvendek, de az akkori éji választmány többsége nem helyessé, sőt veszélyesnek tartá, s a jegyzőkönyvből is kiterültető." Jókai feljegyzéséből az derül ki, hogy az említett titkos ülés vitáján nem volt jelen, de még 25 év után is kénytelen elismerni, hogy a polgármesterrel való tanácskozás idején számolni kellett a fegyveres beavatkozással. Petőfi két nappal az események után a következőket jegyzi naplójába : „Egyszerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön .. . Körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlenegy ijedt arcot sem láttam ... minden arcon e kiáltás : fegyvert ! fegyvert !"38 Jókai március 19-én csak általánosságban említi meg a fegyverkövetelést s maga csendesíti a tüntetőket. Hat évvel Jókai visszaemlékezései előtt közli Vértesi Arnold a szabadságharchoz tapadó élményeit feldolgozó „A honvédzászló alatt" c. elbeszélését, melyben francia jakobinus eszméken nevelkedett „Marat és Robespierret" istenítő tanítót szerepeltet, ki bízott a március 15-i véres események kirobbantásában.39 Petőfi és Vasvári nyilatkozatai alapján félreérthetetlen, hogy a márciusi jakobinusok készek lettek volna fegyveres harcra is. Eddig szinte megbélyegezték Jókai visszaemlékezéseit, mint alaptalanságot s már azt is gyanúval fogadták, ha igazat sejtettek benne.40 Nem lehetetlen, hogy a fegyveres erőszaktól mindig irtózó Jókai valóban jobbnak tartotta a liberalizmustól segítséget kérni a rend fenntartása érdekében s nem bízott a márciusiak hatékonyságában. Rottenbillerék a hír kézhezvétele után éji ülésen lepték meg határozati javaslatukkal a márciusiakat, akiket Jókai — feltételezhetőig — nem értesített s akik nem tudták, hogy Nyáryék is ismerik a kézművesek tervét s így a forradalom továbbvitele meghiúsult. A márciusiak meglepetésére vall, hogy Petőfiék nem tudtak egységesen állást foglalni a választmányi ülésen. Vasvári Pál szerint ugyanis kifejezetten a többség követelte az ismertetett terv elvetését, márpedig a liberális nemesek és a Pilvax-fiatalok egyaránt heten voltak a Közcsendi Bizottmányban. Nem lehetetlen az sem, hogy Jókai éppen ez ügyből kifolyólag nem került be a bizottságba. Az azonban mindenképpen bizonyos, hogy a március 15-i események kellős közepén a forradalom kérdésében a liberalizmus oldaláról kerül szembe Petőfiékkel. Erre vall az 1875-ös kiadás- 37 Országos Levéltár Vasvári iratok. Agitációi. 1839. Valóság 1947. nov. — Mérei Gyula : Munkásmozgalmak 1848—49. Bp. 1948. 51.1. — Vasvári Pál válogatott írásai. Bp. 1956. 289. I. 38 Petőfi ÖM. V. 82. 1. 39 Vértesi Arnold : A dicsőség tengeréből Bp. 1869. — Magyarország és a nagyvilág. 1867. márc. 6. 11. sz. 123. 1. 1. 40 Hatvany Lajos : így élt Petőfi III. Bp. 1956. 214. 1. — vö. Jókai Erdélyben. Arad. 1925. 15. 1. — Czunya Miklós : Jókai török tárgyú regényei. Bp. 1934. 5. 1.