Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.
21-én az országgyűlés többségével szavaz, „amikor arról volt szó, hogy az újonnan szervezendő magyar haderő része legyen-e az osztrák kommandó alatt álló ezredeknek vagy külön önálló, tehát szabadságharcos magyar haderőként szerveződjenek-e meg?"121 Jókai ellenzésére közli Petőfi augusztus 27-én a Vörösmartyhoz c. költeményét.122 írónk az Életképek következő számában „rosszallását" fejezi ki amiatt, hogy távollétében Vörösmartyt „a haza előtt meggyalázta".123 Petőfi közvetlenül a nyilatkozat megjelenése után, szeptember 6-án számol be Jókai anyjának a szakításról.124 Vörösmarty ugyancsak szeptember 6-án a Kossuth Hírlapjában „A magyar hadseregről, Petőfihez" címen válaszol.125 Petőfi két nap múlva „Válasz Vörösmartynak" címen reagál e nyilatkozatra.126 majd szeptember 10-én „Első és utolsó fölszólalásom egy igen piszkos dologban" címen Jókainak válaszol.127 Vahot Imre „Egy önkéntes" álnéven szeptember 10-én Jókai nyilatkozatának egyes részeibe kapaszkodva vádolja Petőfit,128 majd Jókai szeptember 17-i rövid nyilatkozata zárja le a tollharcot.29 A végső értékelés igényével készült szeptember 10-i nyilatkozatában Petőfi világosan kifejti a szakítás kirobbanásának okát : „Ha én e nyilatkozat indokát nyilvánosságra hoznám a közönség azonnal tudni fogná, hogy mit tartson Jókai felől? mert annak indoka minden inkább a világon, mint Vörösmarty iránti tisztelete ... de én nem hozom napfényre azon indokot, mert nem érvem magánügyeket közrebocsátani. . ."130 Petőfi tehát határozottan leszögezi, hogy Jókai szubjektív, magánjellegű okok miatt szállt vele szembe. A meghasonlást okozó „magánjellegű" tényezőket mellőzi s ezen elhallgatott okokkal szemben utal kizárólag elvi-politikai természetű kérdésekre („Elhagyom tehát a nyilatkozat indokát, csak a nyilatkozatra magára teszem meg észrevételeimet.") Petőfi szeptember 6-i levelében — melyet apró filológiai pontatlanságokkal az Est hármaskönyve „Jókai ismeretlen levelei" között hozott nyilvánosságra, holott már 15 évvel korábban is megjelent131 - - írja meg Jókai anyjának, hogy „Laborfalvi Móricról nem sokat tudok, a régi barátság tökéletesen kettészakadt köztünk és örök időkre."132 Kifogásolja, hogy „egyetlen barátja" kétszeri üzenet ellenére sem ment el hozzá. A levél további részében elárulja, hogy a házasságról visszatért Jókaival fontos dolgokat akart közölni, melyet egy azóta elveszett levélben írt meg neki. Petőfi beszámolójából kiderül, hogy Jókai kereste az összeveszésre az ürügyet s a költő szubjektív okok miatt szakítja meg vele a kapcsolatot. „Szomorú vigasztalás, de én egyébbel nem vigasztalhatom Asszonynénémet, mint azzal, hogy elvesztette ugyan a fiát, de igen rossz fiút veszített, ki után nem méltó bánkódni" — fejezi be Petőfi Jókai anyjához írt levelét. Jókai már szeptember 3-i nyilatkozatában azt fejti ki, hogy egy párthoz tartozónak tartja magát Petőfivel : „Nekem rosszul esik e nyilatkozat közlése, mert pártunk ellenei örülni fognak a viszálkodásnak, mely köztünk létrejött."133 A Petőfi válaszára írt szeptember 17-i nyilatkozatában már félreérthetetlenül jelenti ki, hogy a baráti kapcsolatok felbomlásának elvi vonatkozása nincs : „Én sem elveit, sem személyét soha nem bántottam."134 Néhány 121 Révai József i. m. 396. 122 Életképek 848. 271. 1., J. M. Önmagáról. Bp. 1904. 132—133. 1. 123 Életképek 1848. szept. 3. 315. 1. — Endrődy Sándor i. m. 491 -492. 1. 124 OSZK Petőfi S. levele Jókai anyjához. 126 Kossuth Hírlapja. 1848. szept. 6. 58. sz. 265. 1. 126 Kossuth Hírlapja. 1848. szept. 9. 60. 275. 1. 127 Életképek. 1848. 351. 1. 128 Nemzetőr. 1848. szept. 10. 169. 1. 129 Életképek. 1848. 379. 1. — 1848. napi sajtója. 83—95 1. 130 Endrődy Sándor i. m. 499. 1. 131 Az Est Hármaskönyve, 1925. 136—137. 1. — Radics Ferenc : Petőfi levelei. Bp. 1910. 152—154. 1. 132 Az Est Hármaskönyve, 1925. 137. 1. 138 Endrődy Sándor i. m. 491. 1. 134 Uo. 505. 1.