Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1959. 47. évfolyam
Vita - Lengyel Dénes: Jókai és Petőfi szakításáról. Hozzászólás Szekeres László cikkéhez 54–57. p.
kik őt valaha szerették és tisztelték, de elveimet még sokkal jobban szeretem és tisztelem, mint őt. Szívem sajog és vérzik, de kérlelhetetlen maradnék, ha elvérzeném is bele. Brutus talán sírva szúrta le jótevőjét, apját, Caesart, de leszúrta. Hogy Vörösmartyt elítélem, nagy áldozat, melyet szívem tesz elveimért, de bármily nagy ez áldozat, kész vagyok és mindenkor kész leszek sokkal nagyobbakat is tenni értetek, szentséges elveim !" Ezzel a szilárd és könyörtelen elvhűséggel szemben hallgassuk meg Jókai álláspontját : „Vörösmarty neked is, nekem is, második atyánk volt. Ő vezetett be az irodalomba , ő pártfogolt, ő szeretett bennünket, ő figyelmeztetett hibáinkra. S aki négyszemközt mondja meg hibáinkat, az nem kritikusunk, az barátunk, az apánk. Nem szabad őt megtámadnunk !". Ez a két nyilatkozat világosan mutatja, hogy a barátok között áthidalhatatlan ellentét van. Petőfi forradalmi elszántsága és Jókai megértő humanizmusa ebben a kérdésben is élesen szemben áll egymással. A politikai ellentét tehát nem látszat, hanem az éppen felmerült Vörösmarty-kérdésben is nyilvánvaló valóság. Hogy ehhez szubjektív, magánjellegű okok járultak, azt nem vonjuk kétségbe. De a kettő viszonyának pontos felmérése elképzelhetetlen, hiszen ezt még a két barát sem tudta volna megállapítani. A politikai és szubjektív okokról maga Jókai is nyilatkozott. Szekeres idéz is három nyilatkozatot, s ezekből azt olvassa ki, hogy Jókai „szubjektív okokra vezeti vissza a szakítást". De az egyik nyilatkozat kevéssé felel meg ennek az igénynek. Jókai ezt írja : „Valami mélyebbre ható, erősebb vérmérgezésnek kellett itt működni, mint egy halvány politikai nézetkülönbség. Hiszen saját, akkor írt cikkeim állnak mint terhelő tanúk ellenem, akik szemembe mondják, hogy én éppen olyan vakbuzgó „gyökérirtó voltam, mint Petőfi". Mint látjuk, itt maga az író szól valamiféle halvány politikai nézetkülönbségről. Nem közli itt Szekeres az „Életemből" című kötet adatát, amelynek rövid summája ez : „E költemény fölött hasonlottunk meg." A szerző nem ismerteti Jókai nyilatkozatát, ha ez a politikai okot állítja előtérbe, így Petőfi Sándor • Összes költeményei életrajzi bevezetésében ezt olvassuk : „Én kértem előbb, majd tiltakoztam ellene, hogy azt (a Vörösmarty-verset) közös lapunkban kiadja. Ezen aztán úgy meghasonlottunk, hogy egész Buda ostromáig nem jöttünk többet össze egymással." Nagyon érdekes ebből a szempontból a Forradalom alatt írt művek bevezetése. Ebben többek között ezt írja Jókai : „Erre az időszakra esnek (csaknem egy rövid hó időközére) életem legválságosabb időpontjai. Események egy huszonhárom éves életben. Petőfivel, kivel lélekben eggyé voltunk forrva eddig, kétszeresen meghasonlottam. Először, mint társszerkesztő a Vörösmartyhoz írt s általam nem helyeselt költeménye miatt ; másodszor, mint férfi, oly családi ügyeimbe avatkozás miatt, amik a legbensőbb barátra nézve is szentélyt képeznek." Ez a megfogalmazás határozottan a politikai szempontot állítja első helyre." Érdekes magyarázatát adja annak is, hogy a nyilatkozat után Jókai még radikálisabb cikkeket írt : „A hon veszedelme fölötti elkeseredésen kívül önlelkem büszkesége is sarkantyúzott. Be akartam bizonyítani, hogy nem egy az enyimnél forróbb lélek lángja gyújtott fel eddig : tőle elszakadva is tudok égni ! Petőfivel nem érintkezve többé, iparkodtam őt túlszárnyalni a szabadság bálványozásában." Ezeket a nyilatkozatokat nem vehetjük mind szó szerint, de a kutatónak mégis valamennyit fel kellett volna sorolnia, s csak ezeknek gondos elemzése után mondhatott volna véleményt a politikai és szubjektív okok viszonyáról. Szekeres stílusa helyenként homályos, olykor nem azt mondja, amit ki akar fejezni, így Jókai egyik cikkéről ezt állapítja meg : „A közlemény szűkszavúsága miatt nem eléggé félreérthetetlen." Másutt a táblabírák gúnyolódásairól ír, holott a táblabírák kigúnyolására gond 6Jókai Mór: Életemből, I. 215. 1. 6Jókai Mór: Őszi fény, 75. 1. 7 Petőfi Sándor : Összes költeményei, Életrajzi bevezetéssel ellátta Jókai Mór, Bp. I 8 Jókai Mór: Forradalom alatt írt művek, Bp. 1912. 5. 1. 9 Irodalomtörténet, 1957/4. sz. 421. 1. 1892. LIX. 1. 55 .