Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1960. 48. évfolyam
Kisebb közlemények - Mezősi Károly: Adatok a Petőfi-genezishez 361–364. p.
Kedves Barátom Géza, kerestem az elbeszélésedet, a Tiszabecsi galambokat, megküldte a kéziratot Gaál Endre és megküldted te is kéziratban. Áldjon meg az Isten érte, hogy ezzel a tanulmányszámba menő írással élővé tetted a régi kálvinista élet egy darabját. Az a benyomásom, mintha regénynek írtad volna meg és vagy 40 folytatáson keresztül melegedett volna annyira a lelkedhez az elbeszélésed hőse. Tudod, mit műveltél? Megalkottad a magyar kálvinista papnak egy új fajtáját. A Jókai barátfalvi lévitájától, rézpataki papjától és Révész Bálintjától elindulva eljutottunk az elnémult harangok Simándijáig, majd Farczádi Jenőig és az én Fáklyám Matolcsyjáig, megérkeztünk a te Törő Miklósodig. Legény ez a talpán palástban és palást nélkül. Védőkart nyújt az elrabolt szerelme felé és a tüzes pokol széléről is visszahozza népe szabadításával. Ezt a kálvinista papot nem ismerjük, Géza. A tiszabecsi nép olvasni fogja százával a könyvecskédet. Adynak mutatnám örömmel, ha itt lenne még közöttünk a két nagy emberkereső szemével. Fogadd érte testvéri ölelésemet igaz híved: Móricz Zs. A levél kelte, Bpest, 1934 IV. 25." Móricz Zsigmondot mindig szerettem. Mint embert is, mint írót is. Szeretetből írtam róla ezt a néhány baráti szót. MEZŐSI KÁROLY ADATOK A PETŐFI-GENEZISHEZ (Cinkotai kapcsolatok) A legutóbbi évek Petőfi-kutatásai a költő családjáról sok ismeretlen adatot derítettek fel. Petőfi származásának, családja társadalmi, gazdasági viszonyainak, nemzetiségi hovatartozásának kérdéseit — különösen a kiskunsági levéltárak újonnan feltárt adatai alapján — ma már sokkal tisztábban és részben másként látjuk, mint ahogy ezeket a fontos problémákat a költő életrajzai és a róla szóló életrajzi adatközlések eddig megvilágították. Petrovits István és családja kiskunsági életén kívül az itteni Petőfi-kutatót természetszerűleg az a kérdés is foglalkoztatja, hogyan, milyen kapcsolatok kéván került le ez a család a felvidéki részekről az Alföld közepére, az akkor még „kiváltságos" kiskun kerületbe, hogy e szabad districtusban megtelepedvén, tartós otthonra leljen. Midőn a közelmúltban egyik kutatóutam Cinkotára vezetett, két adat között kerestem összefüggést. Az egyik adatközlő maga Petőfi, a másik adat Kiskunfélegyházán került elő. Ismeretes, hogy Petőfi, amidőn 1847 májusában Szatmárba utazott, s Cinkotán áthaladt, erről az útjáról feljegyezte: „Mingyurt a Rukcs mellett esik Czinkota, hol a híres kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban. Egyiket sem ismertem ugyan, hanem, azért bike hamvaikra." Hogy ez a nagyapa melyik lehetett, az apai-e vagy az anyai, azt Ferenczi Zoltán is kutatta, de eredménytelenül. Amint írta: „az ez iránti kérdezősködésünk nem vezetett sikerre, a halotti anyakönyvekben egyiknek a neve sem volt megtalálható. (A czinkotai ev. lelk. levele a szerzőhöz.)"2 Ferenczi más helyen azt a véleményét fejezte ki, hogy a költő atyai nagyapja, Petrovits Tamás „hihetőleg" Szabadszálláson halt meg, mert István fiával együtt ő is ide költözött,s a szabadszállási halotti anyakönyv azonban Ferenczinek ezt a feltevését nem igazolja. Petrovits Tamás elhalálozásának helye valahol másutt keresendő. Az említett kiskunfélegyházi okmányadat egy bizonyos Petrovits Borbáláról szól. Az itteni házasultak anyakönyvének bejegyzése szerint „Barbara Petrovits" 1823. november 17-én házasságot kötött Csalár Jánossal. Mivel Kiskunfélegyházán egyébként Petrovits nevű család nem élt, a házasságkötés idején 18 éves hajadon Borbála valahonnan máshonnan származott ide, Félegyházára. 40 évi házasság után itt is halt meg 1863-ban.s Több gyermeke született, ezek közül egyik az István (1830), másik a Sándor (1833) nevet kapta. A család leszármazottai Kiskunfélegyházán ma is élnek, s családi hagyományként vallják, hogy dédnagyanyjuk, Petrovits Borbála Petőfi nagynénje volt, a költő 1848-ban is meglátogatta őket. Sajnos, Uti Levelek Kerényi Frigyeshez, II. levél, 1847. máj. 13. 'Petőfi életrajza I. 18. lap, jegyzet. 3 Uo. 7. lap. ' U-plébánia, házasultak anyakönyve, 1823. évi 98. sz. bejegyzés. ' Uo. halotti anyakönyv, 1863. évi 2. sz. bejegyzés.